Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Érszegi Géza: A lappangó levéltári anyag felkutatásának problémájáról / 8–10. o.

érszegi Géza: A lappangó levéltári anyag felkutatásának problémájáról 1971 januárjában az Országos Levéltár fényképtárában való kutatásom alkalmával egy, Írását tekintve a XIII. század elejére valló oklevél fényképére bukkantam. Az oklevél II. András király Ítéletét tartalmazza hat liberti— nus eladásáról. Napi dátuma ugyan van, de az évet nem adja meg. Az oklevélben szereplő személyek, Oghuz bán és Róbert veszprémi püspök, valamint a kettős királyi függopecséttel történő megpecsételési mód nyoma arra engedtek következtetni, hogy az oklevél 1213-1226 között keletkezett. A Szentpetery Imre által összeállított Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke nem ismerte, ezért a fénykép eredetijének felkutatásához kezdtem, A fényképet tartalmazó boriték az Országos Levéltár Iktatószámát, valamint azt tüntette fel, hogy Osekő Árpád által bemutatott oklevelekről van szó. Az iktatószám alapján megtudtam, hogy 1938-ban Osekő Árpád balatonalmádi lakos mutatta be az oklevelet az Országos Levéltárban, ahol arról filmfelvétel készült. A fénykép egyik hitelesített példányát a bemutató rendelkezésére bocsátották, mig a másik példányt a fényképtárban helyezték el. Ezután levélben fordultam Takáts Endréhez, a Veszprém megyei Levéltár igazgatójához, aki nagy előzékenységre valló gyorsasággal felkutatta Osekő Árpádot, ill. tudatta, hogy a Budai Tanítóképzőben találhatom.'Itt már nem ismerték, és csak Trócsányi Zsolt levéltáros kollégám szives közreműködésével sikerült továbbjutnom az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karáig, ahol a nevezett Osekő Árpád tanított, és ahonnan nyugdijba ment. Az Egyetem rektori hivatalától megszerzett cim birtokában felkerestem Csekő Árpádot budai lakásán, ahol első látogatásom alkalmából csak feleségével, másodszorra magával Osekő Árpáddal is volt szerencsém beszélni. Kiderült, hogy a kérdéses oklevelet 1938—ban rokonától, szintén Osekő Árpád, monoszlói lakostól kérte el és akinek az Országos Levéltárban történt bemutatás után az eredetit vissza is adta. Ezután egy másik rokonának, Láng Józsefnének a cimét adta meg, akitől telefonon történt érdeklődésemre megtudtam, hogy^ Osekő Árpád Monoszlón elhunyt, leánya Monoszlón ment férjhez, de férje nevét nem tudta, Csekő Árpád fiául pedig bizonytalanul egy másik családbeli Endrét adott meg. Ismét levélben kértem Takáts Endrét, hogy az általam közölt hiányos adatok alapján kutatásomban segítsen. Válaszában - adataimat nem tudván hasznosítani - elhárította magától a további kutatást. Ekkor levélben a monoszlói plébánoshoz fordultam, majd még a válasz megérkezése előtt Kredits László veszprémi egyházi levéltáros utján eljuttattam levelem másolatát a köveskáli plébánoshoz, ahová - mint kiderült - Monoszló is tartozik. Levelem eredetiA cikket vitaindítónak szánjuk, ezért kérjük a levéltáros kollégákat, hogy szóljanak hozzá, egészítsék ki a cikk mondanivalóját, tegyék meg javaslataikat, ötleteikkel járuljanak hozzá a kérdés elemzéséhez, megoldásához. /Szerk./