Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A légnedvesség mérése az Országos Levéltár raktáraiban / 98–111. o.

E nem teljes felsorolásból is látható, hogy^ milyen összetett problémával állunk szemben az iratanyag raktározása során. Ennyi elméleti bevezetés ha nem is elégséges a probléma tárgyalásához, de szükséges volt feltétlenül ahhoz, hogy a következőkben bemutatandó mérési eredményeket értelmezhessük és ennek eredményeként kitűzhessünk egy olyan programot, amely remélhetőleg választ ad a felmerült kérdésekre. Mint a bevezetőben már említettem, 1970. március 1-től kezdődően minden raktár szinten elhelyeztünk egy Fischer tipusu hajszál—higrométert éa egy hőmérőt. Ezeket napjában kétszer olvassák le a raktárkezelők: reggel 9 óra és délután 4 óra körül. Az igy nyert adatokból grafikonokat szerkesztettem, minden raktárra, ahol a naptári napok függvényében /idő/ ábrázoltam a levegő relativ nedvességtartalmát* Majd az igy kapott görbékből a havi átlag nedvességtartalmat határoztam meg, és ábrázoltam az idő függvényében, mint ez az alábbi ábrákon látható /3* és 4.sz* ábrák/* 3. ábra Keleti szárny raktárainak légnedvességmérési eredményei /havi átlag/ A 3.sz.ábra a keleti épületszárnyon elhelyezett raktárak átlag adatait mutatja be, mig a 4,sz, ábra a nyugati szárny raktárainak helyzetét mutatja. A görbék menete általában mindkét szárnyon azonos, kivéve az alagsori szintekét /11,16 3zámu görbék/, melyeknél megállapítható, hogy a relativ nedvességtartalom átlagának maximuma később jelentkezik a keleti szárnyon, mint a nyugatin. A másik általános tapasztalat, amely a görbék menetéből kiolvasható, hogy a nyári hónapokban a raktárak levegőjének relativ nedvességtartalma 105