Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A légnedvesség mérése az Országos Levéltár raktáraiban / 98–111. o.

Ha a tiszta folyadék - eset linkben a tiszta viz - tenziója /egyensúly gőznyomása/ a kérdéses hőmérsékleten p , akkor a gjőz parciális nyomása normális esetben nem lehet ennél nagyobb, vagyis ennél több vizgőzt a levegő párolgó vízfelületről sem tud felvenni, a levegő vizgőzre nézve telitett. így a telitett levegő abszolút nedvességtartalma m

o = £—- illetve r = 0,622 E—- /3/ » P-p° - s P-p° Sok szempontból a nem-telitett levegőnek nem az abszolút nedvessége a fontos, hanem annak az ismerete, hogy adott nedvességtartalmú levegő a kérdéses hőmérsékleten milyen messze van a telitettségtol. Ezt az adatot többféleképpen is megadhatjuk. Leginkább az un. re 1 a t i v nedvességtartalommal szokás jellemezni, mely nem más, mint a vizgőz tényleges és a telitósi parciális nyomásának viszonya az adott hőmérsékleten: P° A képletből látható, hogy nem szerepel benne a gázelegy össznyomása P, vagyis f, független a légnyomástól. A relativ nedvességtartalom mérésére többféle készüléket szerkesztettek. 1. August-féle higrométer. Ez a műszer tulajdonképpen két egyforma higanyos hőmérőből áll. Az egyik "száraz"-hőmérő, ez a levegő' hőmérsékletét méri, a másik hőmérő higanytartálya egy állandóan nedvesitett textilharis-^ nyával van bevonva. Az állandóan párolgó viz hütőhatása miatt a "nedves" hőmérő alacsonyabb hőfokot mutat, mint a száraz. A két hőmérőn leolvasható hőfokkülönbségből táblázatok segítségével meghatározható a levegő abszolút és relativ nedvességtartalma. 2. Hajszálas higrométer. Ebben a műszerben a zsirtalanitott emberi haj azon tulajdonságát használják ki, hogy hosszúságát környezete nedvességtartalmától függően változtat ja. E változást egy megfelelő áttétellel a relativ légnedvesség százalékában hitelesített skála előtt mozgó mutatóra viszik át. A műszer beállási ideje 3-10 perc. Ilyen műszerekkel mertük mi is a rakták rákban a levegő relativ nedvességtartalmát. 3. Elektromos elven működő higrométerek. Ezek működése azon alapul, hogy egyes sóoldatok vizet vesznek fel, illetve adnak le, ha a környezet levegőjének gőztartalmát meghatározó parciális nyomás nagyobb vagy kisebb, mint az oldat egyensúlyi gőznyomása /tenzió/. A sóoldat elektromos paramétereit - ellenállás, vezetőképesség —nagymértékben befolyásolja az oldat víztartalma, így az elektromos páraméterek műszeres mérésének eredményiét egy relativ nedvességtartalmat mutató skálára vetítve, mérhető a levegő nedvességtartalma is„ A mérési módokról részletes adatok a "Handbuch der Werkstoffprüfung" cimü műben található /6/« Beszélni kell a papir nedvességtartalmáról is. Tisztázni kell, hogy mit értünk a papir nedvességtartalmán. A nedves papírban lévő, és az abszolút száraz anyag 1 kg-jára vonatkoztatott vízmennyiség a papir abszolút nedvességtartalma /w/ w = «**• - 1 kg víz/kg szárazanyag /5/ ahol x a papir szárazanyagtartalma %-ban. 100 *