Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

Az összefoglalást a jegyzetek felsorolása, majd német rezümé követi. A kötetet a következő mutatók zárják le: a levéltári jelzetek rövidités mutatója, a szövegben közölt 55 ábra mu­tatója, részletes név- és tárgymutató, valamint tartalommu­tató. A könyv kereskedelmi forgalomba nem került, azzal a vállalat rendelkezik. - 0O0 ­Farkas G-ábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében /Fejér megyei történeti évkönyv. II. Székesfehérvár, 1969./ A szerző 1919. augusztus 5-től, a Tanácsköztársaság ha­talmi szerveinek megszűnésétől 1921 végéig, a legitimista Károlyi József főispán lemondásáig tekinti át a megye poli­tikai eseményeit. Megállapitja, hogy az augusztus elején ha­talomra került ellenforradalmat a helyi erők vitték győze­lemre, s amikor a fővezérség különítményei, majd a román megszállók megérkeztek, már működött a régi államapparátus, a nagybirtokosok visszatértek kastélyaikba stb. A románok kivonulása után, /október 6./ Horthy fővezérsége érkezett Székesfehérvárra és november 14-ig tartózkodott itt. A vá­rosban működött a Dunántúli Kormánybiztosság és a Székesfe­hérvári Kerületi Kormánybiztosság is. Székesfehérvár-ezidő­ben a dunántúli ellenforradalom központja. A legitimista nagybirtokosok és Horthy Miklós hivei közötti politikai küz­delem az 1920. januári nemzetgyűlési választások idején bon­takozott ki. Fejér megyében a legitimizmus vezéregyénisége Károlyi József, kezdetben sikerrel veszi fel a küzdelmet a horthystákkal, s csak akkor lankad ez a küzdelem, amikor a királypártiakat Budaőrsnél szétverték. Ez hamarosan a legi­timizmus vidéki fellegvárában is megpecsételte IV. Károly hiveinek sorsát. 752

Next

/
Thumbnails
Contents