Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Érszegi Géza: Levéltári kalauz a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárához: Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban. Bp., 1970. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 58.) / 723–724. o.

IRODALOM Levéltári kalauz a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárához /Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban. Bp.1970. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai; 58./ : ' A levéltári intézmények legfiatalabb fajtájáról: egy nemrégen létesült szaklevéltárról olyan ismertetést kapunk kézhez ezzel a kiadvánnyal, amely hiien tükrözi anyagának rendezettségét és ami ezzel szorosan összefügg, kutathatóságát. Az az érdeklődés, amely a különböző tudományok története iránt megnyilvánul, ujabb ösztönzést kaphat azáltal, hogy a tudományos élet központjában, a Magyar Tudományos Akadémián lezajló eseményeknek kép, hang és Írásbeli dokumentumait a kutatók rendelkezésére lehet bocsátani. Az 1949-ben újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a hatvanas években jutott ahhoz a ponthoz,-mikor a működése során keletkezett iratanyagot-leválasztva belőle a történeti értékkel nem rendelkező részt-levéltári őrizetre bízhatta. Megoldásul kinálkozott, hogy más országos szervek példájára a Magyar Országos Levéltárban helyezze el levéltári anyagát. Ellene szólt ennek a megoldásnak az, hogy az Akadémia megalakulásától 1949-ig keletkezett iratokat könyvtára, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattára őrzi. Ez, valamint a Levéltári Osztálynak /LOK/ a szaklevéltárak létesítését pártoló állásfoglalása késztette arra a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy saját szervezetén belül, szaklevéltárat hozzon létre. Amennyire helyeselhető volt a szaklevéltár létrehozása, annál kevésbé talált egyértelmű helyeslésre az a tény, hogy a^megalakuló uj levéltárat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának rendelték alá. Az a kétségtelenül korrekt elvi álláspont, miszerint a levéltár önálló szervezetet kivan, kevésbé tartható akkor, ha tudjuk, hogy az uj levéltár anyagával szoros történeti egységben lévő régebbi levéltári anyag a könyvtárhoz tartozó kézirattár őrizetében van. Ugyanis a régi és az uj levéltár egyesítése gazdaságosan csak a könyvtár keretében oldható meg. Nemcsak azért, mert a könyvtár uj épületé™ 723