Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Modern levéltári épületek: a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NSzK-ban és Franciaországban járt bizottság szakmai beszámolója / 683–704. o.
18/ Dekorativ kivitelezés tekintetében ki kell emelni a Rouen-i és a Stuttgart-i levéltárat. Stuttgartban az épület külső borításánál nyers betont és nyers téglát alkalmaztak. Ugyanezek jelentik a falboritást az épületen belül is az előcsarnokban és a folyosókon faburkolattal kiegészítve. Az oszlopokat acélszalaggal zsaluzták, igy a nyers beton felülete teljesen sima. Mig Stuttgartban a fenti módon kerülték el a vakolat alkalmazását, addig Rouen-ban a belső falburkolatokat kell kiemelni. A szobák és a folyosók falburkolata lemosható műanyag tapéta, az ajtókat műbőr borítja. Stuttgartban a középtömbben elhelyezett helyiségek ajtaja kék, mig a külső soron lévő - utcára nyiló - helyiségeké zöld. Ugyanitt a folyosók világítása a nyers téglafalra szerelt deszkalapok alá helyezett lámpatestekkel történik. 19/ Különösen sok az üvegajtó és üvegfal a leggazdagabban kivitelezett Rouen-i levéltárban. Főleg levéltáron kivül igen elterjedt a nyílászáró szerkezetek saválló acélból történt kivitelezése. 20/ A levéltárak gondolnak arra, hogy jól megközelíthető kiállítási helyiségük legyen. Az uj müncheni levéltárban különösen nagy méretű a kiállító terem, Rouen-ban az előcsarnokban van elhelyezve a kiállítás. Itt eredeti levéltári anyagot láttunk, amit közlés szerint évente 2~3szor cserélnek, hogy az eredeti károsodást ne szenvedjen. 21/ Az előadóterem rendszerint több célt is szolgál, ezért székei mozgathatóko Ez esetben az előadóterem mellett külön székraktár van. 22/ Egy-egy levéltár épitése 3-5 évet vett igénybe. /A stuttgarti levéltár pl: 4 és fél évig épült./ 23/ Az állami pénzgazdálkodásnak a kapitalizmusban is meglévő tünetére hivta fel a figyelmet M. Durye az Archives Natioiaales-bán, amikor a levéltárépitkezések tanulságai között megemlítette, hogy jelentős összegekért az állam megépítteti, az egyes levéltári épületeket, de az uj épülettel együttjáró kellő személyei ellátottságért külön harcolni kell, és sohasem sikerül kellő létszámot biztositarii . 24/ Inkább levéltárszervezési, mint építési szempontból érdekes a francia központi M préarchivage í * terve. Az irattárak ellenőrzésének nehézségeit nem tudván megfelelően legyőzni, az amerikai record center-ek mintájára nagy központi átmeneti levéltárat terveznek. /A terv mozgatója G-uy Duboscqo/ A jelenleg kb. 200 000 folyóméter iratot őrző Archives Nationales ugy tervezi, hogy közvetlen az ügyviteli használat után át fogja venni az illetékességi' körébe tartozó szervek iratait, s ehhez 800 000 folyómétert 701
