Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.

tulajdonosát a jogosult személy ellátására kötelezi; továbbá az életjáradék joga, mely pénzjáradék fizetésében áll, valamint a kikötmények joga, mely mindennemű /dolog- vagy munka - szolgáltatásokban gabona, fa, ruha, fuvarozás stb./ állhat. A tartás kikötményének dologi teherként bejegyzése nemcsak a tartás természetben való kiszolgáltatásának, hanem pénzbeli egyenértékének biztosítására is szolgál. Ha az ilyen "kikötmény" be van a telekkönyvbe jegyezve, akkor bárkire száll is át a telek, az uj tulajdonos is tartozik a telekből a mondott szolgáltatások kielégítését tűrni. 2. A magánrendelkezésen alapuló telki terhek különleges alakzata a járadéktelekkel kapcsolatos telki teherjog. A földbirtokrendező törvény szerint mezőgazdasági ingatlan, családi ház vagy ilyen ház építésére szánt telek tulajdonát akként is át lehet ruházni, hogy a vevő /járadéktelkes/ irásba foglalt szerződéssel az egész vételár vagy egj része helyett az eladó és jogutódai /járadékélvező/ javára, az ingatlant terhelő, készpénzben meghatározott évi járadék fizetésére kötelezi magát. Az évi járadék a telekkönyvi bejegyzéssel a járadékteleknek telki terhévé lesz. Hazánkban a magánrendelkezésen alapuló telki terhek alakulata főleg a helyi /városi és falusi/ szokásjogokban fejlődött ki. A teherjogok e faját telekkönyvezhető jogul a telekkönyvi rendtartás is elismeri /"természetbeni járadékok, kikötmény"/. A telki terhek jogi természetének meghatározásához a telekkönyvi jog külön választja a törvényen alapuló telki terhek közül azokat, amelyek nem is magánjogi, hanem közjogi természetű jogviszonyok. A telekkönyvi ügyintézés során teljesitett bekebelezések, bejegyzések és feljegyzések tárgyát dr. Szladits Károly 1930~ban megjelent "Dologi Jog" cimü munkája alapján ismertettem. TI. Telekkönyvi _iratsele_^te z e s A továbbiakban az iratselejtezés tapasztalataira szeretnék kitérni, felsorolva mindazokat az iratfajtákat, amelyek selejtezhetők, ill. megőrzésük szükséges. A munka során mindkét iratselejtezési elv érvényesült; sok esetben ugyanis az egész ügyre vonatkozó iratok kiselejtezhetők, pl. kiskorúság, - zálogjog - törlés stb, más esetben viszont ügyiraton belüli selejtezésre került sor; pl. tulajdonjog bekebelezésénél 614