Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.

hogy tárgya lehet nemcsak ingatlan, hanem ingó dolog /sőt jog is/; s hogy a jogositott nem valamely telek mindenkori tulajdonosa, hanem valamely egyedileg meghatározott személy. Tehát a jog nem valamely telek javára, hanem egj "bizonyos személy javára szól. Személyes szolgalmi jo^ a haszonélvezet és a használat joga. A haszonélvezet tárgya lehet mezei jószág gazdasági felszereléssel együtt, de lehet valamely kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog is. /Pl. részvény./ Fennállhat vagyonösszességen is: vagyon haszonélvezete. Ilyen különösen a törvényen alapuló özvegyi haszonélvezet, vagy végrendelet alapján az örökség haszonélvezete . A használat joga a haszonélvezettel abban különbözik, hogy annak alapján a jogosult a dolgot személyes szükségleteire használhatja, de azontúl nem, vagyis a dolgot nem gyümölcsöztetheti, haszonbérbe nem adhatja. A használatnak szokásos faja a lakás szolgalma. Bármely használati jogositvány, amely különben tartalmánál fogva telki szolgalom lehetne, személyes szolgalom alakjában is alapitható, csupán bizonyos meghatározott személy részére. A szolgalmi jogot mindig be kell jegyeztetni a telekkönyvbe, hogy az adott esetben érvényesíthető legyen. A haszonélvezet és a használat személyhez kötött jog lévén, legfeljebb a jogosult haláláig terjedhet. De megszűnhet a személyes szolgalom akkor is, ha a jogosult lemond róla. A telekkönyvből a szolgalom törléséhez - peren kivül - a jogosult törlési engedélye szükséges, halál esetén ennek igazolása, és ezt követő 3 év. 3/ Telekkönyvi jogunk külön tárgyalja a törvényes szolgalmakat, melyeket az ingatlanon egyes érdekeltek kérelmére a hatóság a telektulajdonos akarata ellenére is megállapíthat. Ide tartoznak főleg a vizi szolgalmak: ennek különös faja a kikötői vagy rakodói használat szolgalma. Hasonlóak az erdei szolgalmak; szállitáshoz szükséges ut engedése. A bányatörvény pedig bányaszolgalmakat állapit meg. Ingatlan tulajdonosát ^terheli,a tűrési kötelesség is, pl. közhasználatú távirók, távbeszélők és villamos jelzők huzalainak elhelyezése föld alatti elvezetése tekintetében, de kártérités ellenében. A törvényes szolgalmak körébe sorozhatok a meglevő kutak védelme az uj mélyfúrások ellen, ujat csak meghatározott távolságra engedélyeznek. Ide tartoznak végül a vizek védelmére szolgáló védőterületek: pl. ásvány- és gyógyviz-, valamint a gyógyfürdő céljait szolgáló forrásnak védelmére a földmüvelésügyi miniszter forrásvédő területet állapit meg. Gyógyhelyek körül^védőövet állapitanak meg; e megszoritást mint tulajdonkorlátozást jegyzik be a telekkönyvbe. A,szolgalmakhoz hasonló dologi jogviszonyok az örökbérleti jogok. Ezek szintén telek használatában állnak, de ez a 604