Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.
nek A lapján a részlet foglaltatik; a 3., ill. annak alrovataiban azon betét száma van, amelybe a részlet vagy annak bizonyos hányada valamely jogügylet következtében átvitetik. Minden község telekkönyvéről betüsoros névjegyzék készült, amely két rovatból áll: az elsőben szerepel a tulajdonos neve, a másodikban irták azon betétek számait, amelyeknek A lapján az első rovatban megnevezettnek tulajdonát képező ingatlanok bejegyezve vannak. A betétek szerkesztésére vonatkozó iratokat /tervezeti ivek, továbbá a szerkesztő bizottság eljárására vonatkozó összes iratok és a külön jegyzőkönyvek/ községenként elkülönítve együtt kezelték. Az ingatlanok telekkönyvi nyilvántartásba vétele elvileg kétféle módszer szerint történhet: vagy az ingatlanokra épitik fel a nyilvántartást /vagyis minden ingatlant különkülön telekkönyveznek/, vagy a személyekre /tulajdonosokra, használókra, vagyis egy-egy tulajdonos, használó valamennyi ingatlanát együtt veszik nyilvántartásba/. Az előbbi módszert nevezzük reálfoliumnak, s az annak megfelelően készült telekkönyveket reálfóliáknak /dologi telekkönyveknek/, az utóbbi módszert perszonálfoliumnak, az annak megfelelően készült telekkönyveket pedig perszonálfóliáknak /személyi telekkönyveknek/ . A mi telekkönyvi intézményünkben - attól kezdve, hogy a telekkönyv első nyomai kimutathatók - mindkét módszer érvényesült .,Később az első helyszinelési rendelet a reálfólium alapjára helyezkedett, és ugy rendelkezett, hogy minden telekkönyvi jószágtestet külön-külön jegyzőkönyvbe kell felvenni. A második helyszinelési rendelet már a perszonálfóliumot fogadta el, kimondván, hogy a földtulajdonos valamenynyi ingatlanát egyetlen jegyzőkönyvbe kell venni. A helyszínelés során felvett jegyzőkönyvekből készültek aztán a telekjegyzőkönyvek; ha tehát a helyszinelési jegyzőkönyvet az első helyszinelési rendelet alapján vették fel, abból reálfólia, ha pedig a második rendelet alapján, abból perszonálfólia készült. Az ideiglenes hatályú telekjegyzőkönyvekből végleges betétek szerkesztését elrendelő betétszerkesztési utasitás a második helyszinelési rendelet szabályaira épült fel, és személyi telekkönyvek készitését rendelte el az ország egész területére. /k betétszerkesztési utasitást - mint már szó volt róla - a telekkönyvi betétek szerkesztéséről rendelkező 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. ; és az 1891. évi XVI. törvény végrehajtása tárgyában adták ki, és a 19.665/893. számú igazságügyminiszteri rendelettel tették közzé./ Az emiitett szabályozás gyakorlati végrehajtása azonban a vidéki ingatlanok tekintetében nem történt meg mara586
