Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.

Ezek voltak tehát azok a törvényjavaslatok, amelyek a forradalmat megelőző országgyűlések előtt feküdtek a telekkönyv intézményének országosan történő bevezetésére, illetőleg valamennyi ingatlan tekintetében történő kiterjesztésére vonatkozóan. Törvényerőre azonban egyik javaslat sem^ emelkedett, sőt tárgyalására sem került sor. Ezek után, bár az 1848. áprilisi törvények az ősiségét eltörölték /1848• évi XV. törvény/, de az összes ebből folyó kérdések szabályozását a kidolgozandó polgári törvénykönyv feladatává tették; ezáltal az abszolutizmus kormányzatának módja volt arra, hogy az idevágó kérdéseket, igy a telekkönyv országos bevezetését is császári nyilt parancsokkal, illetőleg osztrák kormányzati rendelkezésekkel szabályozza. A telekkönyvi intézmény egységes bevezetésének feltétele hazánkban is a földfelmérés végrehajtása volt. Az állami földmérés célja megindulásakor az volt, hogy olyan műszaki alapot teremtsenek, amely módot ad arra, hogy az ország valamennyi megművelhető földrészletét az adózásba bevonják. E célt szolgálta már II. József rendelkezése, amelynek alapján felmérési és összeirási munkákat végeztek az egész birodalomról. E munkálatokat II. Lipót hatályon kivül helyezte« II. Ferenc 1817-ben császári pátenssel az osztrák tartományok részére "állandó kataszter

11 létesitését rendelte el» Ennek feladata lett volna, hogy kellő szabatosságu és minden földrészletre kiterjedő felmérés és földminőség becslés alapján olyan kimutatásokat hozzon létre, amelyek huzamosabb ideig a földadó kivetésének "állandó" alapját képezik. A munkálatok azonban lassan haladtak, ezért már 1819-ben könynyitett feltételekkel "ideiglenes földadó kataszter" létesitését rendelték el. Magyarországon az "állandó kataszter" megvalósítását, az ország területének gazdasági irányú szerves és részletes felmérését az 1849. okt. 20-án kiadott császári pátenssel rendelték el; mivel azonban a munkálatok nálunk sem haladtak az elképzelt ütemben, 1850-ben Magyarország részére is"földadó ideiglen" elkészítése iránt rendelkeztek. Az osztrák felmérési intézmény az 1849~i pátens alapján hazánkban a háromszögelési hálózat kifejlesztését 1853-ban, a részletes felmérést 1856-ban kezdte meg. /A háromszögelési munkával a földmérést megelőző alapmunkálatokat végezték el./ Mindebből tehát megállapítható, hogy a moderntelekkönyvezés Magyarországon német-osztrák eredetű jogintézmény, amelyet a magyar jogfejlődés jelentős mértékben átalakítva jogrendszerünk szerves részévé tett. 1851~ben ugyanis császári nyiltparanccsal az Osztrák Polgári Törvénykönyvet Magyarországon is életbeléptették. A régi magyar magánjogtól eltérő uj polgári jognak a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásaként rövidesen hozzáláttak az 578