Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok, 1873–1914 / 572–618. o.

telekkönyv, amelyet gondosan vezettek és amelyből meg lehetett állapítani, hogy 1439 és 1513 között csupán egyházi személyek javára 1500 rendbeli kölcsönkövetelést jegyeztek be a városi telekkönyvbe. A soproni levéltár is több olyan okiratot őriz, amelyből telekkönyv létezésére lehet következtetni. Az első telekföldkönyvet Pozsonyban 1379-ben szerkesztették meg. 1439-ben újraszerkesztették, s ez már magában foglalja az egyes házak, telkek és szőlők leirását, a tulajdonosok nevét, a dologi terhek és zálogjogok följegyzéseit, a tulajdonosok változásának idejét és néhol azoknak az okleveleknek egyes részeit is, amelyek alapján a tulajdonban beállott változások feljegyzése megtörtént. A telekkönyvi rendszer életbe léptetésének ideje képezi egyúttal azon időbeli határvonalat is, amelyen tul a birói határozatok sorában a tulajdonátadások, a zálogok és dologi terhek létrejötte már nem szerepel. A pozsonyi telekföldkönyv mutatja, hogy Magyarországon egyes helyeken már a XV. században a tulajdonátruházás egyedüli módját képezték ingatlanok esetében a telekkönyvi bejegyzések, és a bíróság előtti alperek helyét a tulajdonszerzésnek ez az uj módja foglalta el.* A pozsonyi földkönyv két főrészből áll: az első a városban levő ingatlanokra, a második a szőlőkre vonatkozó bejegyzéseket foglalja magába. E bejegyzések előtt az utcák, illetve szőlődülők nevei vannak feljegyezve és egyúttal az egyes ilyen telekcsoport elnevezése mellé az a lapszám van kitéve, ahol az egyes bejegyzések kezdődnek. A további lapok mindegyikén két telekkönyvi testnek leírása és bejegyzése kezdődik akként, hogy a második bejegyzés az illető lap másik felén következik. A bejegyzés leírása négy részre osztható. Legfelül van l/ a tulajdonos neve és e mellett 2/ annak feltüntetése, vajon az ingatlan szabad-e, vagy pedig dologi teher van-e rajta, A szolgálmány neme, amely pénzből, viaszból, borból és baromfiból állt, szintén ezen a helyen van szabatosan meghatározva. A tulajdonos neve a lap középső részén van, 3/ etE korai telekkönyv leirását Király János: "Pozsony város joga a középkorban" cimü munkájából ismertetjük /131-136 1./ Ebből tudjuk, hogy az 1436-ból származó terület-kimérés és a tulajdonosok összeírása a telekkönyv szerkesztésével valószínűleg összefüggésben volt. A földkönyv felirata szerkesztési időként az 1439. évet jelöli meg. 573