Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása, 1650–1850 / 548–571. o.
A Prati halálát követő átmeneti időszak egy negyed századig tartott. Ezt az átmeneti időszakot minden tekintetben bizonyos kettősség jellemzi. Egyrészt ápitészeti vonalon csupán néhány épületet javítgattak, megtoldottak, vagy a meglévők kiegészítésére helyenként /sóbányáknál, uradalmakban stb./ raktárakat, és kisebb hivatali épületeket emeltek. Ezeket a feladatokat kőmivesek, ácsmesterek és pallérok is el tudták látni. Másféle kívánalmakat támasztottak a mérnökök iránt a kincstári uradalmak belterjes müvelésében. Az Eszterházyak, Festetlenek, Grassalkovichok birtokainak müvelésében a nyugati államokban nemrég bevezetett elveket fokozatosan alkalmazták /l/i a birtokokat boritó vizeket lecsapolták; utakat épitettek, vagy a meglévőket javították; bevezették az üzemi tervek szerinti gazdálkodást stb. Mindezekhez, hogy a birtokok átnézeti és részletes térképei elkészülhessenek,mérnökökre volt szükség. Mivel pedig ilyen feladatkörre a Magyar Kamaránál és az alája rendelt budai kamarai kerületben rendes státus-hely nem volt, a bécsi Udvari Kamaránál rendszeresítettek egyetlen áll ományhelyet, és azt legelsőként Mikoviny Sámuellel tö ltöt ték be. Hogy ki volt Mikov iny, és szakmai működésének mi a jelentősége a magyar földmérés és térképírás történetében, Tárczy-Hornoch A. , Borbély A. , Faller J. és Irmédi Molnár L. , továbbá J. Purgina kutató munkássága nyomán közismert /8/. Kiváló alkotásainak felsorolására, de még csak felvázolására sincs e helyütt szükség. Hivataltörténeti szempontból azonban meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy viszonylik egymáshoz időben és közjogilag Mikovinyn ek az a négyféle tisztsége, amelyről ma tudunk. Iványi Béla kutatásaiból vált ismeretessé, hogy Mikoviny Sámue l neve szerepel a keszthelyi /akkoriban: balatonkereszturi7~~Festetieh-uradalom geometráinak kifizetett összegekről vezetett számadáskönyvekben. Ezért Iványi Mikovinyt a Festetich-uradalom rendes geometrái közé sorolja /9"7"T~ Tárczy-H ornoch , B orbély és Faller nem egyszer foglalkoztak tanulmányaikban Mikovinyvel, mint hadmérnök őrnaggyal, illetve ezredessel /lO/. Mikovi ny hadmérnöki tevékenysége időben nem eléggé különül el az egyéb tisztségei viseléséhez kötött időszakoktól. Ugyanígy vagyunk selmeci tanárkodásával is. Noha kétségtelenül Mikoviny volt a selmeci Bányatisztképző Tanintézet alapitója es legelső tanára /ll/, és az maradt 1750-ben bekövetkezett haláláig, időközben hadmérnöki, kamarai építészi és folyószabályozói mérnöki minőségben is működött. Mindebből Tóth Andrásné Polonyi Nórával egyetértésben megállapítjuk: 551
