Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - B. Mérő Éva: A szerkesztőségi archívumokról / 542–547. o.

Az archívumot kialakító, illetve befolyásoló tényezők: 1. a szerkesztőségben felmerülő igények 2. személyi feltételek 3. a rendelkezésre álló anyagi eszközök Mindezek figyelembevétele azért szükséges, mert nem le­het közömbös, hogy a kívánalmaknak csupán egy ember tesz eleget, vagy egy külön osztály, részleg /pl. a Népszabadság, a Rádió esetében/; hogy csupán egj szoba áll rendelkezésre vagy több helyiségből álló komoly raktár. Egy alapvető dologról azonban még egy szerény méretű ar­chivum létrehozásánál sem szabad megfeledkezni: ne csak a je­lenlegi helyzetre és igényekre alapozzunk, hanem távlati szem­pontokat is tartsunk szem előtt. Egy archívum, ha kezdetben kicsi is, de kezdeti formájában benne kell lennie az évtize­dek múlva kialakuló nagy gyűjtemény csirájának. Az archivumnak a helyi igények figyelembevételével a módszeres fejlesztésre kell törekednie. A gyűjtés a belső funkcióból adódik. A feldolgozásnak nagyjából egyenletesnek kell lennie, s a kivágatokkal kapcsolatos munkának csak azt a részét^végezzük el, ami feltétlenül szükséges, és ami mó­dunkban áll. Ami az archivumok gyűjtőkörét illeti, egyáltalán nem túlzás, amikor azt állitjuk, hogy ebben a tekintetben a szer­kesztőségi archivumok megszervezésekor a gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőségei nehezebb feladatra vállalkoznak, mint a szaklapok vagy akár a felnőttek részére szerkesztett újsá­gok, képeslapok szerkesztőségei. Ugyanis a gyermek- és ifjú­sági lapoknál nemcsak egy bizonyos szakterületet kell figye­lemmel kisérni. Számukra tulajdonképpen minden téma "szakte­rület": a kulturális tematikájú anyagot éppen ugy gyüjteniük kell, mint a sporttal, a pedagógiával vagy a tudomány-tech­nikával stb. foglalkozókat. Ebben megegyeznek az újságok, ké­peslapok profiljával, de ezeknél szemlélet és hangvétel szem­pontjából többet kell nyújtaniuk. Az eseményeket nem a fel­nőtt szemével kell nézniük, hanem a fiatalok oldaláról meg­közelíteni, vagyis a korosztály általános és specifikus élet­kori sajátosságaiból kell kiindulniuk. A szemléleten tul ab­ban is különbség van, hogy egy ifjúsági lapnak az olvasókat nemcsak és nem elsősorban a "felnőtt társadalom" eseményei­ről kell tájékoztatnia, hanem a fiatalok világának aktuális eseményeiben, problémáiban nagy jártasságról kell tanúbizony­ságot tennie és tájékozottnak kell lennie. Az ifjúsági lapok archívumaiban összegyűjtött anyagnak pedig mindezt tükröznie kell. A gyermeklapok esetében az elmondottakhoz kapcsolódik a hangnem kérdése is. A gyerekek számára érdekes "felnőtt"­témáju anyagot ugy kell közzétenni, hogy a gyerekek megértsék 544

Next

/
Thumbnails
Contents