Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.

tek érdekképviseleti szervének tevékenysége főleg a hiteléle­tet szabályozó törvényjavaslatokkal kapcsolatos véleménynyil­vánításra, ^az adó és illetékek kérdésében egységes álláspont kialakítására, a kulturális és jótékonysági intézmények se­gélyezésének központi intézésére irányult. A gazdasági és po­litikai életre gyakorolt befolyása sokkal jelentéktelenebb volt, mint a GYOSZ-é.. A pénzintézetek, de sok vonatkozásban az ipari vállala­tok üzemtörténészei is fontos adatokat kaphatnak a M. Kir. Állami Jegyintézet 1921-1923. évi jelentéseiből és a Magyar Nemzeti Bank 1924-1944. évi főtanácsülési és közgyűlési jegy­zőkönyveiből. Az üzemtörténetirás nem primer forrásai közül legfonto­sabbaknak a nagybankok levéltárait kell tekintenünk. A fi­nánctőkének az iparral való szoros Összefonódása magyarázza, hogy egy vállalat története több esetben a nagybankok irat­anyagában fellelhető adatok felhasználásával is megirható. A Horthy-korszakban a nagybankok közül a Magyar Általános Hi­telbanknak 62, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak pedig 54 érdekköri vállalata volt. Az érdekköri vállalatok számát /va­lójában azonban még többre kell becsülni. Mert a Magyar Álta­lános Hitelbankhoz tartozó Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maga is 16 vállalattal rendelkezett, a Bauxit Trust pedig 5 hazai és 5 külföldi vállalatot irányitott. A Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank tőkecsoportjának a tagjai közül a Salgótar­jáni Kőszénbánya Rt-nak 17, a Rimamurány-Salgótarjani Vasmű Rt-nak 7, a Weiss Manfréd Acél- és fémművek Rt-nak 5 családi részvénytársasága és 5 vállalati érdekeltsége volt. A való­ságban a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. között nem fölé- és alá­rendeltségi viszony, hanem érdekközösségi kapcsolat állt fenn. Ez a sajátos viszony azonban csak néhány nagy konszern­vállalat bankkapcsolatát jellemezte. A többi érdekköri vál­lalat a bankok irányitása alatt állt. A két vezető bankon kivül még nagyobb érdekköri vállalati hálózatot épített ki a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Magyar Agrár- és Járadékbank, a Magyar-Olasz Bank, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, a Belvárosi Takarékpénztár, a Hazai Bank és az Angol Magyar Bank. A bankok érdekköri vállalataikat szorosan kézben tar­tották. Az ellenőrzés hatékonnyá tételére külön ipari osztá­lyokat állítottak fel. A bankok ipari osztályainak iratanya­gában található nagyszámú statisztikai kimutatás, intern mérlegek, mérlegreviziós iratok és revizori jelentések az érdekköri vállalatok termelési, gyártási, forgalmi és pénz­ügyi helyzetéről minden üzletévben részletes tájékoztatást adnak. A beruházott vagyon ? pénzforgalmi, áruvevők és áruhi­telezők, anyag és gyártmány, költségnemek és értékesítési 346

Next

/
Thumbnails
Contents