Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.

ányos a vállalatok Tanácsköztársaság alatti működésének a forrásanyaga. A forrásanyag hiánya a pénzintézetek esetében jól pótolható az ellenforradalmi korszakban a Tanácsköztársaság alatt szerepet vállalt bankalkalmazottak ellen indított fegyelmi bizottságok jegyzőkönyveivel és a Pénzintézetek Direktóriumának többé-kevésbé megmaradt iratanyagával. Az ipari vállalatok Tanácsköztársaság alatti működése pedig részben rekonstruálható a termelési biztosok és a Szociális Termelés Népbiztosságának rendeletei mellett a szocializált vállalatok felett ellenőrzést gyakorló Pénzintézeti Központ iratainak, a Szociális Termelés c. folyóiratnak, a napilapoknak és üzemi sajtónak a segitségével. Az üzemek munkásainak a Tanácsköztársaság honvédő harcaiban való részvétele a Hadügyi Népbiztosságnak a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból állapitható meg. Másodlagos forrásoknak tekinthetők a bányakapitányságok, a kereskedelmi és iparkamarák, a pénzintézeti és gyáripari érdekképviseletek iratai is. A négy bányakapitányság közül a budapesti és pécsi bányakapitányság iratanyaga megmaradt és levéltári őrizetbe került. A miskolci és salgótarjáni bányakapitányságok iratainak sorsáról nincs tudomásunk. A nógrádi szénmedence 1919 előtt a besztercebányai bányakapitánysághoz tartozott, melynek iratanyaga a Selmecbányái bányászati levéltárba került. A bányakapitányságok, mint hatósági szervek működtek. A szén, érc és kőolajkutatások engedélyezése, bányatelkek adományozása, a bányák műszaki berendezéseinek az ellenőrzése és a zártkutatmányok nyilvántartása tartozott hatáskörükbe. Irataik közül említenünk kell az adományozott bányatelkek és a zártkutatmányok törzskönyveit, uj aknák nyitása, bányaberendezések felülvizsgálása, valamint balesetek és bérmozgalmak okainak a kivizsgálása alkalmával készült jegyzőkönyveket. A kereskedelmi és iparkamarák közül elsősorban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara iratanyagának van a vállalattörténetirás szempontjából jelentősége. A budapesti és budapestkörnyéki vállalatok állami kedvezmény elnyerésére és gépimport engedélyezésére irányuló kérelmeit a kamara javasolta és továbbitotta az illetékes Pénzügy- és Kereskedelemügyi Minisztériumokhoz. A vállalatok ezenkívül működésükről rendszeresen tájékoztatták a kamarát. E -tájékoztatások alapján jelentette meg a kamara 1870-től 1897-ig évi jelentéseit, majd 1898-tól kezdve a Kereskedelmünk és iparunk c. évkönyvet . A gyáripar egyik legjelentősebb érdekképviseleti szerve a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ,/G-YOSZ/ Chorin Ferenc és Weiss Manfréd kezdeményezésére 1902-ben jött létre. A G-YOSZ működésében pozitiv vonásként kell értékelni, hogy az első világháború előtt, bár elsősorban a gyáripar érdeké344