Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.

Keletindiai Társaság. Németországban 1750-ben alakult meg az első részvénytársaság* Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg ez a vállalkozási forma. Az 1836. évi 36. t.c. a Lánchid épitését részvényes társaságra bizta. Széchenyi alapitása a Kisfaludy G-őzhajótársaság szintén részvénytársaságként működött. Mint részvénytársaság alakult meg 1808-ban a Murányi Unió, 1810-ben a Rimái Coalitio és 1845-ben az ózdi Kohászati Müvek őse a Gömörmegyei Vasmüvelők Egyesülete. A részvénytársaságok jogviszonyait Magyarországon először az 1840. évi 18. t.c. szabályozta. A gyáriparban 1867. előtt szórványosan fordult elő a részvénytársasági forma. Annál nagyobb szerephez jutott az ipar fejlődésében a kiegyezés után. Elterjedését az 1875. évi 37. t.c, a kereskedelmi törvény hatékonyan elősegítette. A részvénytársasági forma túlsúlyba jutásában jelentős szerepük volt a bankoknak. Az egyéni és kezdetleges társas vállalatokat többnyire a bankok alakitották át részvénytársaságokká, ami a finánctőkének az iparba való nagymérvű behatolására vezetett. A részvénytársaság alkotó elemei az alaptőke^ részvény és a részvényes. Az alaptőke a mérlegben a tartozások, a passzivák között szerepelt, abból osztalékot, vagy kamatot fizetni nem lehetett. Az alaptőkétől különbözött a.tartalékalap, melyet az évi nyereségből választottak le az esetleges veszteségek fedezésére. Ha a részvénytársaság vagyontárgyait alacsonyabbra, tartozásait pedig magasabbra értékelte, titkos tartalék keletkezett, ami gyakori jelenség volt a vállalatoknál. A részvény az alaptőke részét képező betét volt, mely a részvényes jogait és kötelességeit fejezte ki. A részvény értékpapir jelleggel birt. A részvényeknél beszéltek névértékről, belértékről és tőzsdei értékről. Az alaptőke nem mindig fejezte ki a társulat vagyoni erejét és forgalmát. Legtöbbször csupán fiktív szerepet töltött be. A harmincas évek végén a Magyar Általános Kőszénbánya 48,4 millió P alaptőkével, 236 millió P vagyonnal, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 27*3 millió P alaptőkével és 130 millió P vagyonnal, a Weiss Manfréd Vas- és fémművek 8,4 millió P alaptőkével, 100 millió P vagyonnal, a Ganz és Társa Rt. pedig 8,5 millió P alaptőkével és 103 millió P vagyonnal rendelkezett. A részvényeket rendszerint kinyomatták. Családi vállalatoknál azonban gyakori volt, hogy részvények helyett scripseket, részvénypótló bizonylatokat adtak ki, hogy a részvények forgalomba kerülését és elidegenitését megakadályozzák, A részvénytársaság évenkint mérleget és leltárt készitett, melyet a felügyelőbizottság ellenőrzése után az igazgatóság nyilvánosságra hozott. A mérleget véglegesen a közgyűlés állapította meg, melynek helyességét a cégbíróság 337