Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Bálint Ferenc: A közlekedési ágazat ügykörei, ügykör- és hatáskörváltozásai az 1950–1956. években a Békés Megyei Tanács ügyintézésében / 316–334. o.

lül különböző természetű feladatok vannak összevonva, ami az ügyintézést nehézkessé teszi. Ezért az eddigi járási ipari, kereskedelmi, épitésügyi és közlekedési osztályt önálló ipari, önálló kereskedelmi és összevont építési és közlekedési ügykörre kellett szétbontani és önálló begyűjtési csoportot kellett szervezni. A közlekedési ügyek intézését az eddigi csoport helyett közlekedési előadó végezte, akinek feladata azonos maradt az eddigi közlekedési csoport feladatával és a községek épités-közlekedési feladatkörében sem hozott változást . Az átszervezés létszám tekintetében a járási épitésiközlekedési csoportok létszámát Békés megyében járásonként 2-2 főben állapitotta meg, akik közül az egyik, mint közlekedési előadó müködö11. Vá

rosi vonatkozásban az épitési-közlekedési osztály létszámát Békéscsabán 9 főben, G-yulán 4 főben, Orosházán 9 főben állapitották meg ,/6/. Kisebb ügykör és létszámváltozásoktól eltekintve, a fenti szervezeti formában működtek a helyi tanácsok közlekedés ágazati ügyintéző szervei az 1953. év végéig. Jelentős változást hozott az 1954. évi III. törvény, amely a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium felállításáról rendelkezik /7/. A Minisztérium létesítését az indokolta, hogy a kormányprogram végrehajtását nagymértében hátráltatta az a körülmény, hogy a város- és községgazdálkodás terén korábban nem érvényesült egységes irányítás és a helyi tanácsok ezt a munkaterületet meglehetősen elhanyagolták. A Minisztérium megszervezését hivatali apparátusában a város- és illetve csoport létrehozása. A vonatkozó rendelkezést a Békés megyei Tanács V.B. a Minisztertanács Elnökének 1-32/1954. számú utasitására és a VK(xM. ll/T/1954. számú körrendeletére hivatkozással 1954. március 13~i keltezéssel az alábbiakban adta ki /8/. A közlekedési ágazat vonatkozásában megs

züntette a megyei közlekedési osztályt, összevonta az epitési és kommunalis osztályokkal és megyei város- és köz

séggazdálkodási osztállyá szervezte át, városi községgazdálkodási osztályt, illetve járásokban csoportot létesitett, községi szinten pedig a közseggazdai állást rendszeresítette. A megyei város- és községgazdálkodási osztályon belül megszervezett kö

zlekedési c

s

o

port feladatköre a 22/1955. V.K. G-*M. utasitas szerint: követte a helyi tanácsok községgazdálkodási osztály, 322