Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Varga János: Huszonöt év után / 8–20. o.

Levéltári!gyünk és levéltáraink vezetői ebből a szemléletből indultak ki, amikor nagyszabású forráskiadványok összeállít tatásához kezdtek® Anélkül, hogy cira szerint is hivatkoz= nék e kiadványok legjobbjaira, csak azt kívánom jóleső érzéssel nyugtázni, hogy általában a tudományos közvélemény elismerését váltották ki® Hasonló állapitható meg azoknak a feldolgozó munkáknak a többségéről is, amelyeket levéltárosaink nem forráspublikációval„egybekötve, bocsátottak közre* E jő.hagyományokat-a jövőben is folytatni kell, egyszersmind törekedni arra, hogy levéltáraink, anélkül persze, hogy a Történettudományi Intézet funkcióját akarnák átvenni, e vonatkozásban is a tudományos munka bázisaivá legyenek® E bázis kiépitése, illetőleg megszilárdítása azonban messzemenő körültekintést igényel,, főleg tanácsi levéltárainknál, amelyeknek a kormányrendelet a helytörténetirást külön is intézményszerű feladatukká tette® Csak adáig tanácsos nyújtózkodni, ameddig a takaró ér, azaz a';történetféldolgozói tevékenységnek olyan keretek közt kell maradnia, amelyeket az e tevékenységbe 8 megkívánt személyi és tárgyi feltételek határoznak meg® Nem szabad, hogy az ügyet gyors eredményekre törő sietség kompromittálja® A kiadványi és történeti feldolgozó munkák megtervezésénél,, noha ezek szervesen hozzátartoznak levéltáraink feladatköréhez, számos más szempontot is figyelembe kell venni® Az ezirányu tevékenység semmikep se mehet a többi levéltári munkafajta rovására, amelyeknek megfelelő színvonalú folyamatos •végzése minden jelen és jövő feldolgozó munka lehetőségének előfeltétele® Elhibázott lépés lenne az is, ha olyan dolgozói is kapnának kiadványkészitési feladatokat, akiknek ilyenhez nincs kellő adottságuk vagy képzettségük® Végüls a tárgyválasztásnál mindenkor a tudomány, illetőleg a közművelődés érdekeivel, egyszersmind soron lévő igényeivel összhangban kell eljárni® Levéltárainkban az elmúlt negyedszázad alatt társadalmunk általános fejlődése kezdte kialakítani azt a szemléletet, nogy anyagukat nem pusztán a tudomány, hanem egyszersmind a közművelődés szolgálatába is kell állitaniok® Igaz, hogy a helyesen értelmezett közmüvelés'csak a tudomány eredményein alapulhat® A tudomány azonban a közművelődéssel gyakran nem egy nyelvet beszél, következéskép időbe telik, amig eredményei felfogható formába öntve eljutnak azokhoz, akiknek a mi rendünkben anyagi és szellemi emelkedését hivatott biztosítani® Ezért erősödött a mi területünkön is az a törekvés, hogy levéltáraink ne csak tudoraánycs szakpublikációkon és feldolgozásokon keresztül, hanem közvetlenül is nyújtsanak anyagot a népmüvelés számára, egyszersmind keressék azokat az utakat-módokat, amelyeken és amelyekkel intenzivebben, ugyanakkor egyéb feladataikkal harmóniában tudnak részt vállalni a népmüveiésben.