Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának új alapokra fektetése, 1948–1954 / 111–132. o.

szerémek sarkalatos problémája

4 a Magyar Népköztársaság uj kormánya, illetve parlamentje? A választ olyképpen lehetne meg= fogalmazni, hogy ezek a legmagasabb fórumok tulajdonképpen an~ nak a gyakorlati megvalósítását folytatták, amit a Magyar Dol* gozók Pártja /ideértve a helyi, igy a Győr városi és megyei szervek munkáját is/, a történelmi tapasztalatok és tudományos megfontolások alapján már elvileg eldöntött. A már korábban emiitett, előzetes viták, tárgyalások során ugyanis kialakult az az egységes elvi álláspont, hogy •a proletárdiktatúra államának legalkalmasabb formája esak az lehet, amelyben tanáesi jellegű szervek tömörítik a dolgozók többségét állami vonalon a párt köré, a szocializmus zászlaja alatt®" /6/ Nem vitás, hogy az alkotmányitÖrvény hatálybalépése idején, a meglevő igazgatási apparátus is már bizonyos tekintetben /különösen a hároméves terv célkitűzéseinek megvalósítása terén/ pozitiv irányban működött, - ezt igazolja a tervteljesités idő előtti végrehajtása is /?/ f de miként Győr esetében is egyre visszásabb helyzetet teremtett az az állapot, hogy a dolgozó nép kiküldötteiből összetevődő önkormányzati testületek^ alá voltak rendelve a hivatásos tisztviselőkből álló, államigazgatási szerveknek, hatóságoknak, éppen ugy érezhető volt' mindennek a hátrányos kihatása országos méretekben® Ugyancsak sok zavart okozott az a körülmény is, hogy szakigazgatási feladatokat ellátó szervezet helyi egységei, a különféle kirendeltségek, az önkormányzati apparátustól függetlenül végezték munkájukat, s igy az intézkedések összehangoltsága szempontjából* * gyakran zavarok, ellentmondások keletkeztek* Az első ötéves terv beinditása Az Ötéves terv beindítását ezek a jelenségek nem gátolhatták® Az alapozási munkálatok 195©® január hó 1-én megkezdődtek, és a Győr városára, illetve az egyesitett vármegyére eső igen fontos részfeladatok megvalósítása terén is, már az első hónapokban komoly lépések történtek, főleg azután, hogy a tanácsszervezet bevezetését előkészítő intézkedések keretében, az igazgatási terület-egységek rendezése is - hosszas viták után befejeződött® A 4343/1949®számú kormányrendelet ugyanis megszüntette a megyeterületek korábbi aránytalanságait, s ennek során az addigi Győr~Moson megye és Sopron megye területét /az utóbbit néhány község kivételével/ államigazgatásilag összevonta® /8/ Az uj szervezet Győr-Sopron megye névvel és Győr székhellyel 195©• március hó I6~án kezdte meg működését - természetesen még mindig a meglevő közigazgatási szervezet keretében -, de az átmenett, .időszak félévében olyan lehetőségeket teremtett az igazgatási egység területén, amelyek a tanács-rendszer későbbi