Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Sáry István: A Győri Vagon- és Gépgyár 1945. évi iratai: a kitelepítéstől a felszabadulás utáni termelés megindulásáig / 99–110. o.

legnehezebben megoldható kérdéseknek* A vasúti forgalom még nem indult meg, az autókat pedig a szovjet katonai parancsnokság vette igénybe* /21/ Még egy 194-5 •május 5-i helyzetjelentés is igy irt erről a kérdésről! M

alkalmazottainkat a felszabadulás óta eddig semmiféle ellátásban nem részesít ettük®" /22/ E tekintetben a vasúti közlekedés megindulása.mellett csak a termelés növekedésével'került'sor lassú javulásra® így a későbbiek folya-* mán megindult a csere-termelés /mezőgazdaaági gépekért élelmiszer/* Még április folyamán megindultak a munkások élelmezésé^ re vonatkozó tárgyalások, hogy a gazdák gépeit a gyár megjavítja? s helyébe ellenértékként élelmiszert szállítanak® /23/ A dolgozók ttizeliéllátása csereüzlettel történt, melyet MAV kecsijavitások keretében próbautak alkalmával szállítottak a gyárba* /24/ Az április 9-én megalakult Üzemi Tanács, - a későbbiekben üzemi bizottság'- a helyi gyárvezetőséggel igyekezett együttműködni®".Ez kezdetben sikerült is, hiszen a gyárigazgatóban a munkásság megbecsült vezetőt, üzemi bizottsági helyettesében ériekeinek közvetlen képviselőjét látta® Az üzemi bizottság, különösen annak egyik tevékeny tagja, Serócs Jenő igyekezett a munkásvezetőség befolyását minden területen érvényesiteni® A termelés megkezdésére vonatkozó felhívás után az Üzemi Bizottság megállapodást kötött a Qyőri Nemzeti Bizottsággal, amelynek értelmében a közmunkát üzemek szerint a gyár területén végezhették® /25/ Az üzemi Bizottság intézkedett a dolgozók élelmiszerellátásáról isi az elosztást munkásmegbizottak végezték® Az üzemi Bizottság ellenőrzést gyakorolt a munkásfelvételeknél, amelyet kezdetben az üzemek önállóan intéztek! /26/ az üzemektől munkabeszámolót kérts /27/ gondoskodott a munkások közlekedési viszonyainak megjavításáról /vasúti közlekedés, dunai „kompjárat biztosítása/® Az Üzemi Bizottság a felszabadulást követő hónapokban egyre nőtt, s fontos szerepet játszott a termelés szervezésében, ellenőrzésében, a munkakörülmények javításában, a jóvátételi munkák eredményes végzésében® Az 1945® június 6-án létrejött uj összetételű Üzemi Bizottságban már a munkásság képvise~ lője töltötte be az elnöki tisztet® Ezen az ülésen három tagú fegyelmi bizottság is alakult® /28/ Az Üzemi Bizottság szorosan együttműködött a helyi szovjet katonai parancsnoksággal a szovjet w

frontmunkák" biztosítása, a szabad termelés érdekében, és a gyári értékek védelmében® A helyreállítási munkák május hó folyamán tovább folytatódtak® Szakmunkás-ellátottság tekintetében is javulás mutatkozott® 1945® májusában került SOM

1

:'a szovjet munkák mellett a MAY teherkocsik javítására, hidak helyreállítására, városi vízmű és a gázgyár újjáépítésére és egyéb közérdekű munkák végzésére® /29/ A megsérült vagotimühelyek helyreállítása még áprilisban megkezdődött® A gyárvezetőség a lo6