Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - FIGYELŐ - Pákh Judit: Három hónap a marburgi levéltárosképző iskolán / 771–792. o.

- 784 zőkönyv. A repertóriumokat index egészíti ki, a "Politische Aktén nach Landgrafen Philipp" c. gyűjteményhez készített repertóriumköteteket azonban készítőjük, dr. Kürt Dülfer /a levéltár jelenlegi igazgatója/ 'olyan módon állította össze, utalások rendszerének segítségével, hogy azáltal az index alkalmazása fölöslegessé váljék. Ebben a segédletformában egy-egy tárgyi egység /illetve annak a segédletkészitő által meghatározott címe/nemcsak a saját elsődlegesen hozzákapcsolódó tárgyi /illetve földrajzi/ csoportjában, pontosabban azon belül valamelyik alcsoportban szerepel, sorszámának és keletkezése évének egyidejű közlésével, hanem minden olyan más tárgyi csoport valamelyik alcsoportjában is, az alcsoportokon belül követett időrend megfelelő helyén, amelynek tárgyával adatai még kapcsolatba hozhatók. Az igy kialakult "másodlagos" közlések esetében a cim mellett utalás található az elsődleges tárgyi csoportra, és a tárgyi egységet tartalmazó raktári egység azon belül viselt sorszámára. Az elkészült repertóriumok a marburgi levéltár saját kiadványsorozatában, sokszorosított formában jelennek meg. A három hesseni levéltár megjelent repertóriumait egymás között rendszeresen kicseréli. A levéltár egyes jelentősebb Bestand-jainak kutatásához részletes nyomtatott leltárak is rendelkezésre állnak, legismertebbek közülük a Pülöp politikai levéltárához Ph. Küch és W. Heinemeyer által készített kötetek. /Politis

ch.es Archív des landgrafen Philipp des G-rossmütigen von. Hessen. Inventar der Bestande I-IY. Bd./ Az ujabb publikált segédletek mellett az anyag jelentős részéhez a szervek régi segédkönyvei nyújtanak a kutatásban segítséget. A rendezésről, segédletkészítésről szólva ismételten hangsúlyozni kell azt a kölcsönhatást, amely a Marburgi Állami levéltár és a Levéltári Iskola együttműködése révén különösen ezen a területen érvényesül. Az iskola mindkét évfolyamának hallgatói gyakorlataik során tevékenyen résztvesznek a rendezési, segédletkészitési munkákban, a levéltár részéről viszont nem kevéssé éppen a rendezési gyakorlatok didaktikusabbá tétele érdekében, s e gyakorlatok tapasztalatai alapján került sor egységes szempontú rendezési jegyzőkönyvek használatának bevezetésére, vagy az iratok, hivatali könyvek, térképek eltérő címfelvétel! módszereinek szabályozására. A kutatás, valamint a felvilágosítás-nyújtás megkönnyítésének szolgálatában áll a levéltárnak az ötvenes évek elején létrehozott, s állandóan bővülő általáno

s katalógusa is. /G-eneralkartei/. A katalógus nyersanyagát zömmel azok a kartonok képezik, amelyek - fentebb leirt módon - a rendezést megelőző címfelvétel során keletkeznek, s a rendezés befejezésekor a repertóriumkészités alapját képezik. A repertórium elkészülte után a fond és a repertórium rendszerét tükröző cédulasorozatokat megbontják,