Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - FIGYELŐ - H. Haraszti Éva: Nagybritanniai levéltárakban / 763–771. o.

- 766 el - Lloyd George Papers.G. 46-69./ Lloyd George - akit egyes brit történészek a XX. század egyik legnagyobb politikusának értékelnek - szavát hallatta minden fontos, Nagy-Britannia kül- és belpolitikáját érintő kérdésben az első világháborútól a második világháború befejezéséig. Nem szólva most az első világháborút követő Paris környéki békekongresszussal foglalkozó részben ismert és kiadott, de még sok vonatkozásban újdonságokat és meglepetéseket igérő iratairól, kiaknázatlanok az 1930-as évekre vonatkozó irásai, levelezése. Ezek közül jelentősek az angolszovjet, az angol-német s a megbékéltetésre vonatkozó iratai, München előtt a brit nemzetgazdaság újjászervezésére tett javaslatai, az angol liberális párt elvi és gyakorlati céljait összegező és elemző megjegyzései, München után az angol-szovjet együttműködést sürgető memorandumai /és levelezése I.Majszkij londoni szovjet nagykövettel/. A Beaverbrook Library-ben mind a Bonar Law iratokhoz, mind a Lloyd George iratokhoz jól tájékoztató index igazitja el a kutatókat. Tárgykörében kiegésziti a Lloyd George iratokat és nem egy vonatkozásban kapcsolódik azokhoz, az Edinburgh-i Scottish Eecord Office-ban lévő - szintén többszáz kötetből álló - Lothian gyűjtemény /Lothian Papers/. Lothian Lord /Philip Henry Kerr, 1882-1940/, 1916-tól 1921-ig. Lloyd George magántitkára volt és megbizható források szerint felelőssége a Versailles-i szerződés előkészitésében és a bevezetése megfogalmazásában elsődleges volt. Az Edinburgh-i Lothian iratok felfedik a harmincas években igen befolyásos, Hitler megbékéltetését szorgalmazó, liberális párt létrehozásán munkálkodó, széleskörű műveltséggel és információval rendelkező Lothian Lord szerepét és hatókörét az európai és brit politikai életben. München után ő is kiábrándult a "békéltető" politikából, 1939-40ben ő lett Nagy-Britannia amerikai nagykövete. Hátrahagyott iratanyaga jóval differenciáltabban mutat a békéltető brit külpolitika kérdéskörére, mint arra a politika legújabb brit feldolgozói - részben a Lothian anyag alapján - utalnak /2/. A Lothian Papers-hez a londoni Institute for Historical Research könyvtárában részletes, jól tájékoztató index ad útmutatást. Az 1930-as évek második felének angol munkáspárti politikája megértéséhez kitűnő adalékot nyújt a London School of Economics könyvtárában levő Hugh Dalton kézirat /illetve nagyobbrészt gépelt napló/. H.Dalton munkáspárti képviselő /1924-31, 1935-39/, közgazdász, a harmincas években a hivatalos brit külpolitika ellenzője, kitűnő kapcsolatokat tartott fenn a Szovjetunió és Közép-kelet Európa számos nagykövetével. Közép-kelet Európa problémáit jobban áttekinthette, mint bármely más Labour párti politikus. Értesüléseinek főforrása volt Jan Masaryk csehszlovák és