Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Leisinger, Albert H.: Mikrofilmezés a levéltárban / 702–748. o.
- 727 /l/ A be nem kötött, tisztán időrendezett sorozat esetében a megszakításokat rendszeresen az év, a félév, a negyedév vagy a hónap Yégén kell eszközölni . /Z/ A be nem kötött, alfabetikusán rendezett levéltári anyagnál, ha lehetséges, a betűk között kell a megszakítást eszközölni. /3/ Bekötött iratanyag vagy dossziék esetében a megszakítás a kötet vagy a dosszié után teendő. A/ A 100 láb /30,^48 m/ hosszú filmen elhelyezhető felvételek száma változik a kicsinyítés arányától, az iratok méretétől és a képnek a filmen történő elhelyezésétől függően. a. A kicsinyítés a tárgy lineáris kiterjedésének és a filmen levő kép kiterjedésének aránya. így pl. ha egy irat 12 inch hosszú és a megfelelő távolság a filmen egy inch, akkor a kicsinyítés aránya 12 az l-hez. Ezt az arányt ugy is ki szokták fejezni, hogy 12-szeres kicsinyítés vagy 12 x kicsinyítve. A kicsinyitési arány alakulását rajzban a 20. ábra mutatja be. A kicsinyitési arány igen lényeges tényező a mikrokép olvashatósága és a felhasznált film költsége tekintetében. A legtöbb levéltári anyag kicsinyítése 12:1től 15:1-ig a leggyakoribb. b. Hogy mi az a legnagyobb méretű irat, amely - a feltüntetett kicsinyítés mellett - 35 mm-es perforálatlan filmre felvehető, azt az alábbi táblázat mutatja: Kicsinyitési Legnagyobb méret arány /inch-ben/ /cent imé t e rb en/ 8:1 14,0 x 10,0 35,6 x 25,4 10:1 . 17,5 x 12,5 44,4 x 31,7 12:1 21,0 x 15,0 53,3 x 38,1 14:1 24,5 x 17,5 62,2 x 44,4 16:1 28,0 x 20,0 71,1 x 50,8 18:1 31,5 x 22,5 80,0 x 57,1 20:1 35,0 x 25,0 88,9 x 63,5 22:1 38,5 x 27,5 97,8 x 69,8 24:1 42,0 x 30,0 106,7 x 76,2 26:1 45,5 x 32,5 115,6 x 82,5 28:1 49,0 x 35,0 124,4 x 88,9 50:1 52,5 x 37,5 133,3 x 95,2