Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Leisinger, Albert H.: Mikrofilmezés a levéltárban / 702–748. o.

kamerafejnek motorikus emelése és süllyesztése egyre népszerűbb lesz. A legtöbb levéltári anyag másolásánál általában alkalmazott szakaszos felvevőgép alkalmas kötetek, nagy méretű iratok /térképek, oklevelek/ és törékeny dokumentumok, valamint ujságfelvételezésére is. Az ezzel készitett felvétel minőségileg jobb mint a folyamatos felvevőgéppel készült, minthogy a kép nincs mozgásban a felvétel alatt. A legtöbb szakaszos felvevőgép 35 mm-es filmet használ, bár egy adapter segítségével 16 mm-es filmre is alkalmas. A kicsinyitesi aránya több változatban az alacsony 5:1 és a magas 50:1 között mozog. b. A foljama.±2

3

^^?-I.

eY

^EPR• Ennél a kameránál /lásd a 8. ábrát/~"mind a papir, mincT pedig a film szinkronban mozog az exponálás alatt. Az angol név /rotary = forgó/ egyes modellekre nem egészen találó, mert ezeknél a felvételezendő papir vízszintes szállitó szalagon és nem forgó dobon mozog. A dokumentumot akkor felvételezi, amikor az egy kis rés vagy nyilas előtt elhalad. Az ilyen tipusu kamerát néha "flow" /folyó/ kamerának is nevezik. A "rotary" /forgó/ elnevezés az általánosan használt /Amerikában - A ford./. A folyamatos felvevőgép lényegében a következő részekből áll: kameraegység, a papirt mozgató és vezető szerkezet, fényszabályozó, s mindez fénymentes szekrénybe van zárva. A dokumentumokat vagy kézzel táplálják be a felvevőgépbe, vagy önműködő adagoló segítségével a szekrény elülső oldalán levő résen át. Ennek a résnek a mérete a különböző modelleken 9 l/2 inch-től 17 inch-ig /25,7 - 43,2 cm/ változik, a legtöbb felvevőgépen 11 vagy 12 inch /27,9 vagy 30,5 cm/. A filmre vehető dokumentum szélességét ennek a résnek a hossza határozza meg. Tetszés szerinti hosszúságú dokumentumot lehet felvételezni, mint hogy az a hengerek által vezérelve és a dob körül forogva elhalad a kamera lencséje előtt. A kamerának nincs zárja /exponáló kapcsolója A ford./. Amikor a dokumentum elhalad a lencse előtt,automatikusan be- ill. kikapcsolja a megvilágítást. A fényerő szabályozása a legtöbb gépen egy tárcsa elforgatásával vagy több gomb egyikének megnyomásával történik. A legtöbb folyamatos felvevőgép 16 mm-es filmet használ, de van, amely 35 mm-est és olyanok is vannak, amelyek mindkettőt. Egyes felvevők csak a dokumentum egyik oldalát veszik fel /standard módszer - másképpen simplex, - A ford./; mások egyidejűleg mindkét oldalt felveszik /duplex módszer/; vannak, amelyek előbb a film félszélességére felvételeznek, majd a másik felére /duo módszer/; s vannak, amelyek két filmtekercsre egyidejűleg felvételezik a dokumentum mindkét oldalát /triplex módszer/. A duplex, duo és más folyamatos felvevőgép tükörrendszerük segítségével tudják mindezt produkálni .