Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1968-ban publikált helytörténeti munkásságáról / 685–701. o.

- 700 Szabó Ferenc - G. V a s s István: Békés megye 1918-1919^"ben -.Válogatott

: dokumentumok /Békéscsaba, 1968. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból, 2./ A kötet kettős célt szolgál. Egyrészt "A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919" c, azóta megjelent tanulmánykötet előmunkálatainak keretében a témát érintő legfontosabb megyei forrásokat teszi közzé, másrészt az anyag válogatásával, jegyzetelésével, a függelékként közölt részletes bibliográfiával /ez utóbbi Szabad Olga könyvtáros munkája/ az ismeretterjesztő előadások, a helytörténeti kutatás, a szakkörök, az oktatás, a vetélkedők számára nyújt segédanyaA gyűjtemény anyagának nagyobb részét a Békés megyei Levéltár iratai, kisebb részét pedig - mivel a kötet az 1950ben történt megyehatármódositással létrehozott mai megyét képviseli - a Csongrád megyei 1. sz,, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, továbbá az Országos Levéltár, a párttörténeti Intézet Archivuma és a Hadtörténeti Intézet Levéltárának válogatott iratai képezik. Az egykorú országos és helyi sajtó néhány közleménye is közlésre került. -oOoSzabó Ferenc: A békéscsabai 6. vörös hadosztály születése 1919~ben /A Vörös Hadsereg toborzása a Viharsarokban/ /Tiszatáj, 1968. május/ A dolgozat megállapitja, hogy a polgári demokratikus forradalom hadseregszervező törekvései a Viharsarokban alig hoztak eredményt. A proletárdiktatúra győzelme után a népi szervek irányításával 1919. március 24--31- között kb. 3000 embert sikerült toborozni a Vörös Hadsereg soraiba. Az április 1-én megindított nagyarányú toborzás az április 16-i román támadás után, a Duna-Tisza közére történt visszavonulás közben is folyt. A. részadatokat összegezve megállapitja a tanulmány,