Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.

- 665 máznak", ezért kéri meg a magistratus a tótfalusi birákat, intsék az odavaló dinnyés asszonyokat, ne hozzanak félérett, vagy "erőszakkal eresztett

1

' dinnyét a váci piacra; ha mégis találnának náluk ilyeneket a piacon, a Dunába hányatják /273/« A város egyik hentese szamárcsikót mért ki borjúhús gyanánt. Tettét papírszeletre irva s mellére tűzve, félóra hosszat a deresre állították, azonkivül 24 pálcával bűnhődött, az Ítélet indokolása szerint a vevőkre azzal "nem tsak nagy betstelenség háramolván, sőtt könnyen az természetnek feli undorodásával veszedelmes következéseket is okozhattván /274/

ü

. Bár a XVIII. sz. közepén már 4 sebész élt a városban, /275/ akik mellett mint láttuk, több orvos és egy kórház is működött, a nép mégis jobban bizott a nem hivatásos gyógyítókban. Ezek egyike volt Verner Mátyásné, akinek "a sebek orvoslása meg tiltattván", kéri, hogy engedjék a gyógyítást továbbra is gyakorolnia, kéri továbbá-, hallgassák ki az általa megnevezett tanukat, "akiket házi szereivel sebeikbül ki gyógyított". 17-et közülük ki is hallgatott a magistratus, egyöntetűen mind azt vallották, hogy egyik vagy másik orvos nem tudta őket meggyógyitani /hiába fizettek nekik 20-30, sőt egyikük 200 ft.-ot is/, Ternerné ellenben rövid idő alatt "igen csekély füzetésért" visszaadta egészségüket /276/. Czerner Mátyás ur ellen a vármegyei főorvosnál tettek panaszt az orvosok és patikusok, s miután "az maga egésségének fen tartására holmi ártattlan füvekből készített keserű tseppeknek, mellyek által mások is hanyatló egésségeket visza nyerték - ki adásától el tiltatott", a magistratus mégis engedélyezte neki szerei árulását /277/. Állatorvos említésével 1788-ban találkozunk először, Steszl Pál, aki Pesten "Marhák orvoslásának tudományát;tanulta", diplomájának kiváltására kért pénzt a várostól /278/. Ugy látszik, nem telepedett le a városban, vagy nem akadt utóda, mert a magistratus utóbb elrendelte, hogy levágott tehén húsát csak akkor szabad kimérni, ha egy tanácsbeli és "azhoz értő némelly emberek" megvizsgálták az állatot, nem volt-e beteg /279/; ha lett volna állatorvos, bizonyára őt küldik ki a husvizsgálatra. Az állatgyógyitó pásztorokat már emiitettük; lovakat a kovácsok gyógyítottak, betegségük ideiglenes leplezésének a cigányok voltak mesterei. Amikor a város lovai közül egyik megdöglött, ugyanakkor a másik "megtaknyosodván", eladni rendelték valamely cigánynak; ha nem lehet, "üttessék agyon", nehogy a többi is megtaknyosodjék. /280/. A magistratus 1794

_

ben felhívta a lakosságot, hogy "ki ki maga sertéseit, ha beteges talál lenni orvosolja" /28l/, de e mellett specialistára is szükség volt. Néha ki