Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Benke Zsófia: A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez / 57–74. o.

- 67 A Forradalmi Kormányzótanács ugy szervezte át a munkást) izt ősit ás hatalmas apparátusát, hogy az valójában és minél teljesebben a dolgozók érdekeit szolgálja. Erre volt garancia a munkásbiztositó pénztárak önkormányzatának és bíráskodásának átalakítása is. "Az országos és kerületi munkásbiztositó pénztárak önkormányzatában ás választott bíráskodásában mindkét fokon csak a biztosításra kötelezett munkások vesznek részt." - mondta ki a XXI.sz. rendelet 14.§-a./40/ Majd a XXI.sz. rendelet végrehajtásáról intézkedő J.sz. munkaügyi és népjóléti nápbiztossági rendelet szerint a kerületi munkásbiztositó pénztárak önkormányzatában résztvevő munkáltatók megbízásukat elvesztik, ezzel szemben a munkástagok tisz

+ségüket az önkormányzat újjáalakításáig megtartják./41/ Az önkormányzati szervek ülésein a pénztári tisztviselők által kiküldött bizalmiak is részt vehetnek. A munkásbiztositási választott bíróságok egy szakbíró és két munkás tagból álló tanácsban ha+ároznak - rendelte el a 3. M.N.N.sz. rendelet. Ugyanilyen összetételű tanács dönt a segélyezési és kártalanítási követelésekről a Munkásbiztositási Hivatal keretein belül. A Munkásbiztositási Hivatal Biztositói Tanácsa három szakbíróból áll. A munkásbiztositó önkormányzatában és választott bíráskodásában természetesen arányosan résztvesznek a biztosításba újonnan bekapcsolt biztosított dolgozók képviselői is. . A Tanácsköztársaság kormánya igen rövid hetek, hónapok alatt áttekinthető, jól működő szervezetté alakította át a munkásbiztosit ás szövevényes rendszerét. A biztosítás feladatkörét közvetlenül egységesen az Országos Munkásbiztositó Pénztár végezte, a fennmaradt kevés vállalati pénztár és bányatársláda azonos szervezetével és szolgáltatásaival nem bontotta meg ezt az egységet. x Az egészségügyi igazgatás középszintű és területi szerveinek kiépítése legalább olyan szervező munkát igényelt, mint a központi egészségügyi igazgatás szervezetének létrehozása. Az igazgatás, így az egészségügyi igazgatás középszerveiként is, a megyei /később kerületi/ városi és járási tanácsok, legalsó területi szerveiként pedig a helyi tanácsok működtek. A megyei, városi és járási tanácsok elintézendő feladataik szerint osztályokra bomlottak. Az egészségügyek szervezését vagy külön egészségügyi osztály látta el, vagy pedig,