Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Benke Zsófia: A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez / 57–74. o.

- 65 Az 1913:IV. néptörvény végrehajtásáról intézkedő 6625/1918.M.B.sz. rendelet szerint a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 3. Csoportja, a biztositási csoport, a Földmivelésügyi Minisztériumtól, a Kereskedelemügyi Minisztériumtól és a Pénzügyminisztériumtól átveszi a szolgálati viszonyban álló alkalmazottakat, a kisebb jövedelmű néposztályokat felölelő szociális biztositás ügyét, a biztositás továbbfejlesztését, a továbbfejlesztés törvényes előkészítését és az idevonatkozó törvények végrehajtását, végül pedig a nemzetközi munkásbiztositási egyezmények tárgyalásánál és megkötésénél való közreműködést érintő jogkört./33/ A rendelet sze-' rint a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium ügykörébe ás irányítása alá kerül a Kereskedelemügyi Minisztérium ügyköréből az Állami Munkásbiztositási Hivatal, az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár és helyi szervei; a Földmivelésügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Gazdasági Munkáspénztár. Valamennyi minisztérium ha+ásköréből a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felügyelete és irányítása alá kerülnek továbbá a munkásbiztositási üggyel foglalkozó hatóságok. A társadalombiztősit ás fenti rendezésére a Népköztársaság fennállása alatt nem került sor, a Tanácsköztársaság azonban már uralomra jutása legelején hozzálátott e régen égetővé vált kérdés rendezéséhez. A Forradalmi Kormányzótanács március 30-án érvénybe lépett XXI.sz. rendelete l.§-ában kiterjesztette a betegségi és baleseti biztositás hatályát minden munkásra és földmunkásra./34/ Ugyancsak az l.§ meghatározása szerint munkás mindenki, aki köz- vagy magánszolgálatban munkabár vagy fizetés fejében dolgozik. Ez az intézkedés nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a Tanácsköztársaság minden dolgozót bevont a társadalombiztosításba. A következő §-ok a biztositási szolgáltatások régi mértékét^lényegesen felemelték ás ezzel a biztositás mind szélesságében,mind mélységében erősen megnövekedett. így megsokszorozód+ak a biztositási igazgatás feladatai is, és fokozottabban megkövetelték az egységes irányitást. Nyilvánvalóan az egységes

f

irányitást kivánta előmozdítani a rendelet azzal az intézkedésével,hogy a Munkásbiztositási Hivatal hatáskörét a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság hatáskörébe utalta és a Népbiztosságnak adott felhatalmazást a fenti intézkedések végrehajtására is. Mindössze 11 nappal később kelt a Forradalmi Kormányzótanács LI.sz. rendelete "a munkásbiztositási intézményeknek a^Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság felügyelete és ellenőrzése alá helyezéséről", amely a biztosítást a maga teljes egészében a szociálpolitika és egészságügy irányítására is hivatott főhatóság igazgatása alá rendelte./35/ "A Forradalmi Kormányzótanács a munkásbiztositás ügyét a Szociális-Termelési; a Földmivelési- és a Pénzügyi Népbiztosságok hatásköréből a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság hatáskörébe utalja át. A munkásbiztositás legfelsőbb fokon való irányítását és továbbfejlesztését a dolgozó néposztályok minden csoportjára nézve a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság gyakorolja." -