Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.
- 641 bábát tartott. Nem mindenkinek engedték azonban meg a bábaság gyakorlását, Hajduné Roeza Borbála pl. hiába kéri, hogy "a bába aszszonyok közé bé vetetnék' 1 , azzal utasitja el a magistratus, hogy "ő azon szolgálatot nem érti", sőt 25 korbács büntetésének kilátásba helyezésével tiltja, hogy a szülő nőkhöz menni bátorkodjon /96/. 'Nem tudjuk meg, mire alapozták a város urai járatlanságáról szóló véleményüket. Egyik bába - Kukucska Jakab özvegye - a kórházban is segédkezett a betegápolásnál /97/. Találunk Ítéleteket, amelyekből kiderül, hogy a bábák nem voltak hajlandók éjjelente elmenni a vajúdó nőhöz; mindannyiszor megdorgálja őket a magistratus, utasitva kötelességükre és esküjükre. Az avatáson, azaz a szülés után néhány napra az anyának a templomban való megáldásán is jelen voltak a bábák, ebből következtethetjük, hogy az ország egyéb vidékeihez hasonlóan a keresztelőre való hivogatás is az ő tisztük lehetett /98/» A kérész tel és*- csaknem mindig a születés napján, de legkésőbb másnap történt, a visitatiok szerint kizárólag a templomban. 1729-ben a plébánosnak szóló intelmek között olvassuk, hogy a keresztkut és tabernaculum kulcsát mindig gondosan őriznie kell, 1744-ben megújítják az intelmet, határozottabb fogalmazásban, okát is megmagyarázva: ll Ut sera ejusdem ciborii reparetur, ne amplius sine clavi aperiri valeat, ét ad praecavendum, ne temerária manus abutatur aqua baptismali ad superstitionem et perniciem animarum" /99/• A keresztelésért egy tyúk és egj kenyér járt a plébánosnak "bé avatástól" szintén. A kisdedet a komaasszony tartotta viz alá, kisérői azonban többen voltak, közülük katolikusoknál mindig csak kettőt irtak be az anyakönyvekbe, rendszerint házaspárt, akadtak azonban özvegyasszonyok, hajadonok is, férfi egyedül csak kivételesen szerepelt. A nagyon gyakori ikergyermekek keresztelésénél is általános volt a két keresztszülő, néha azonban külön-külön keresztszülőket választottak és irtak be. A reformátusoknál 2-5 keresztszülőt találunk bejegyezve. Ami a névadást illeti, katolikusok legg;yakrabban a keresztszülők nevét választják, majd a szülőkét, végül az illető nap szentjének nevét, az utóbbiak azonban variálódhatnak egymással. A három csoport mindkét plébánia anyakönykönyveiben együttesen a nevek 46-58^-át adják. Ezeken kivül vannak még kedvelt nevek, amelyek gyakran szerepelnek, a nélkül, hogy a fenti három kategória bármelyikébe sorolhatnánk őket. Időnként divatossá válik egy-egy név, lépten-nyomon találkozunk vele; ilyen pl. 1790-ben a Terézia. Ugyanebben az évben viszont szinte teljesen hiányzik az Ilona. Az 1775. év "divatba jött" neve Borbála. Kettős névnél gyakori, hogy egyik a szülőé, másik a keresztszülőé. Különböző nemű ikreknél nem ritka az Ádám-Éva névre való keresztelés* Keresztnevek kettős nemével gyakran találkozunk /1803-ban Josephus: Josepha, Eranciscus: Erancisca/; valószinü, hogy a
