Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Benke Zsófia: A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez / 57–74. o.

- 60 zi, akár ha a szociápolitikával, mint rokon igazgatási ággal kerül közös irányitás alá - kedvező irányú fejlődésnek nyithat utat. Ilyen módon az 1918: IV.néptörvény^és végrehajtő rendelkezése az egészségügy fejlődését illetően a réginél jobb helyzetet volt hivatott teremteni. A megvalósításra azonban egyelőre nem került sor. A 6625/1918.Mi 3.sz. rendelet befejező részében kimondja ugyanis, hogy a felsorolt ügykörök, hivatalok, intézetek, testületek és kormánybiztosságok csak az érdekelt miniszterek ujabb rendelkezése után mennek át ténylegesen a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe. A Népköztársaság fennállásának utolsó napjaiban, március 18-án látott napvilágot a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 1919/687.eln.sz. körrendelete, amely a Belügyminisztérium hatásköréből a fentebb felsorolt ügyeket és intézményeket valóságosan is a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utalta./10/ A többi tárcára vonatkozóan azonban a Népköztársaság fennállása alatt egyáltalán nem történt ilyenirányú intézkedés., Az uj minisztérium működése, ha nem is kizárólag, de elsősorban saját szervezetének kiépitésére szőritkozott. 1918 decemberében Papp Dezső, Bosnyák Zoltán és Madzsar József kapott megbizást a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium szervezési tervének elkészítésére./ll/ A Népköztársaság kormánya a munkaügyi és népjóléti miniszteri tárca vezetésével elsőként Kunfi Zsigmondot bizta meg, aki 1918 október 31 - 1919 január 19-ig maradt a minisztérium élén, 1919. január 19 - március 21-ig Peidl Gyula volt a munkaügyi és népjóléti miniszter./12/ 1919. március 21-én a proletariátus magához ragadta a hatalmat, megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács vette át, amely a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság vezetésével Bokányi Dezsőt és Piedler Rezsőt,/13/ majd Bokányi Dezsőt és Guth Antalt bizta meg./14/ A .Népbiztosság saját szervezetének kiépítésével párhuzamosan, azonnal megkezdte érdemi működését. Ilyen módon a Népbiztosság szervezete kezdetben az 1918: IV. néptörvény szellemében épült tovább, de éppen a gyakorlat mutatta meg, hogy ezt a szisztémát hol kell korrigálni ill. továbbfejleszteni. Az 1918: IV. néptörvény által a munkaügyi és népjóléti tárca hatáskörébe rendelt ügyek átvétele sem történt még meg a gyakorlatban, igy a szervezés terén ez volt az első feladat. A Belügyi Népbiztosság már áprilisban átadott minden egészségüggyel kapcsolatos igazgatási ágat a vasúti és hajózási egészségügy kivételével./15/ A Munkaügyi ás Népjóléti Népbiztosság ugyancsak áprilisban közzétett 4.sz. rendelete a katonai egészságügyi igazgatás és a Vöröskereszt Egylet feletti felügyelet gyakorlását rendelte saját hatáskörébe./16/ Az intervenciós támadás okozta hadiállapot következtében azonban májusban már ideiglenesen ismét szét kellett választani a polgári és katonai egészségügyet. /17/ A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság május 6-án