Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - Bőhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság iratai a Hadtörténelmi Levéltárban / 545–569. o.

- 54? Bőhm Jakab: A MAGYARORSZÁGI FOHADPARANCSNOKSÁG IRATAI A HADTÖRTéNELML LEVÉLTÁRBAN A Hadtörténelmi Levéltár egyik legnagyobb és időben a legkorábbi regisztraturális iratanyaga a u

General Commando" levéltára, amely a főhadparancsnoksag fondján kivül magában foglalja jogi osztályának, az önállóan funkcionáld országos katonai törvényszéknek /juditium delegatum militare, vagy Landes Militár Gericht/ -, jogutódjának, a cs. és kir. 4.hadtestnek-, a os. és kir. mérnökkari és erőditési kerületi igazgatóságnak /k.u.k. (Jenié und Eortifikation Distrikts Direktion/ -, valamint számos parancsnokságnak, alakulatnak és katonai szervnek az iratait is. Ez a hatalmas iratmennyiség, amely a fenti szervek 1740 és 1910 közötti tevékenysége során keletkezett, mintegy 13 000 raktári egységet tesz ki. Ebből mintegy 6600 raktári egység tartalmazza a főhadparancsnoksag fondját. Az alábbiakban ennek az országos katonai főparancsnokságnak a történetéről, iratkezeléséről, valamint az iratanyag állapotáról és a benne történő kutatás lehetőségéről kivánunk rövid tájékoztatást adni. A General Oommando felállítása, hatásköre és annak a hadsereg szervezése nyomán bekovetkezett változásai A 18* század első évtizedeinek jelentős területgyarapodásai, a birodalom belső helyzetének megszilárdítása és nagyhatalmi poziciójának fenntartása kötelezően irták elő a Habsburgok számára a soknemzetiségű monarchia központosítását* E törekvés egyik megnyilvánulása volt a már régebbről fennálló bécsi központi kormányszervek megerősitése, illetőleg ujak felállitása, valamint a birodalom bel- és külbiztonságát szolgáló hadügyi szervezési intézkedések megtétele. Ez utóbbiak közé tartozott a katonai területi parancsnokságok - generalatusok - megszervezése és felállitása is.