Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - HUNGARICA - Bácskai Vera: Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban: hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről / 446–457. o.
- 453 amely Frank Whitaker Bartókról szóló könyvének előkészítése során készített jegyzeteit, levelezését, irodalmat, Bartók külföldi szerepléseiről szóló sajtókivágásokat stb. tartalmazza. A gyűjteményben a laikus számára legérdekesebbnek tűnő anyag talán az MTI londoni tudósítójának "Whitakerhez irott levelei az 1926-27-es évekből. Említésre méltó a kb. 35 egységből /kötet, doboz/ álló Dohnányi gyűjtemény is, bár az iratok értéke nézetem szerint nincs arányban ezzel a terjedelemmel. /Annál is kevésbé, mert az itt őrzött kéziratok nagy része már nyomtatásban megjelent/ A kottákat, feljegyzéseket, önéletrajzokat, dokumentumokat ás nagy mennyiségű fényképet ás sajtókivágást tartalmazó gyűjtemény nagyobb része az özvegy ajándékaként került a Múzeumba, egy, főleg fényképeket, ujságkivágásokat ás néhány családi levelet tartalmazó töredék viszont 1968-ban Magyarországról került birtokukba. • Nagy lelkesedéssel "fedeztem fel" Jókai: Gazdag szegények ' c», regényének nyomdai kéziratát a gyűjteményben. A felfedezés öröme azonban hamarosan lelohadt, mert még Londonban megtudtam, hogy a kézirat mikrofilmjét röviddel azelőtt küldték el Magyarországra. Itthoni tájékozódásom alapján ugy tudom, hogy e mikrofilm a Széchényi könyvtár tulajdonában van. A British Museumban talált magyar vonatkozású iratok gazdagsága késztetett arra, hogy a kutatást kiterjesszem az oxfordi Bodley könyvtár kézirattárára is. E gyűjtemény főleg a magyar és angol protestánsok kapcsolatainak dokumentumaiban gazdag /levelek, tárgyalásokról szóló jelentések, emlékkönyvek, magyar nyelvű imakönyv stb./ Itt őrzik többek között Helmeczi Istvánnak, a magyar református egyház történetéről szóló kéziratát is. Az erdélyi fejedelmek sok levelének másolatát őrzik itt, és birtokukban van két eredeti Kossuth levél is. Az egyik, James Rubeynak 1854. jul.20-án irott levél szövegét igen érdekesnek találtam. S gyűjtemény magyar vonatkozásokban legérdekesebb anyaga is a külügyi iratok voltak. Két családi letétben találhatók nagy számban: az egyik a Clarendon deposit, melynek Lord Clarendon külügyminiszterságének idejére vonatkozó iratai értékes adatokkal egészítik ki a Public Record Office e korszakra vonatkozó anyagát pl. az emigránsok kérdésében, Kossuth angliai szerepéről és tevékenységéről stb. A kiegyezés körüli évek anyagában azonban túlsúlyban vannak a levéltárban őrzött iratok másolatai. Hasonlóképp értékes adatok találhatók az oxfordi New College letétéként őrzött Millner iratoknak a^monarchia helyzetéről, a különbeké-tárgyalások lehetőségeiről illetve