Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

népbiztos néhány hétig Becsben tartózkodott, s ezalatt, nem hivatalosan o intézte a követség ügyeit. Július 17-én a For­radalmi Kormányzótanács 3öhm Vilmost nevez-e ki bécsi követ­té, aki három hátig viselte követi tisztségét. Augusztus 9-én a Külügyminisztérium táviratban utasito+ta 3öhm Vilmost, hogy hivatalát adja át Marsovszky Móric követségi tanácsosnak./41/ Marsovszky Móric a Király Személye körüli Miniszté­rium volt -tisztviselője a polgári demokra + ikus köztársaság és a Tanácsköztársaság alatt végig a követségen teljesített szolgálatot, először a közigazgatási, majd a kormányzati osz­tályt vezette. Augusztusban a követség ideiglenes ügyvivője lett Gratz Gusztáv októberi kinevezéséig. A Prágai Követség iratai 1. A Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság alatt Prágában nem volt elismert magyar követság, a magyar kormány­nak az egész korszakban, 1918 decembertől csak megbizottja volt Csehszlovákiában. A Prágai Követség megjelölést azonban mégis használjuk, tesszük ezt elsősorban azért, mert az 1918­19-es iratanyag az 1920 után elismert magyar követség fOndjá­nak szerves részét alkotja. A Prágai Követség megfogalma­zása csak levéltári szempontból indokolt, annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium, majd a Külügyi Népbiztosság és a prá­gai megbizott Írásbeli érint kezesében a "követ" vagy "követ­ség" cimet használták. A magyar megbizottat, dr. Krejcsy Rezsőt 1918 decem­ber 6-án nevezte ki a kormány. Krejcsy a Tanácsköztársaság alatt is Prágában maradt és augusztus 1 után sem hivták azon­nal vissza, csak 1919. december végén rendelte haza a Külügy­miniszt érium. A követség "kancelláriája" - ahogyan Krejcsy nevezte ­egy prágai hotelben a 31auer Sternben volt, személyzete két -titkárból és a szolgai teendőket végzS szállodai alkalmazot­takból állt./42/ Krejcsy 1919. január' 15-én adta á+ megbizóleveiét Karel Kramarnak, a Csehszlovák Köztársaság els5 miniszterel­nökének. Kramar ekkor közölte Krejcsyvel, hogy "... Magyar­országnak az antant kormányok által leendő elismeréséig kor­mánytól kormányhoz való összeköttetésbe nem léphet, a. poli­tikai és katonai függő kérdések elrendezésére vonatkozó kor­mány megbizat ás jogosultságát nem ismerheti el..." de "...hasz­nosnak véli olyan magyar képviselőnek Prágában való tartózko­dását, aki a Magyar- és Csehország között függőben lévő szá-

Next

/
Thumbnails
Contents