Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - Csendes László: A magyar katonai térképezés kezdetén: 50 éve kezdte meg munkáját a Magyar Katonai Térképező Csoport / 335–347. o.

- 342 Négy hónappal s Magyar Katonai Térképező Csoport megalakulása után a térképezés országos szervezetének kialakítása még mindig nem történt meg. A polgári és katonai szervek kölcsönös bevonásának szükségszerűsége még mindig vitatott volt. A hadsereg képviselői bár' nem ellenezték egy általánosságban polgári alapon szervezett térképező intézmény létrejöttét,, de ragaszkodtak a tárképek kászitésénél követendő katonai igények betartásához, azok térképi ábrázolás tekintetében való biztosításához. A kölcsönös érdekek ismételt megtárgyalására 1919. július 26-án került sor, amikor is a Hadügyi Népbiztosság térképező csoportjának vezetője nyitotta meg az országos szerv létrehozására összehivott értekezletet./34/ Indítvány hangzott el a Népgazdasági Tanácshoz az országos földmérés, térképirás és földleirás megszervezése tárgyában. Ennek katonai vonatkozásaiból a következők érdemelnek említést: "A Hadügyi Népbiztosság Vezérkari Osztálya a hadifelmérések keretét ás kapcsolatosan a katonai térképező osztályt szervezi meg. A hadifelmérási keret tartja nyilván hazánk összes földmérőit, térképészeit ás geodéziai műszereit. Ez foglalkozik a repülőfényképészet és térképészet kérdésével is, - a repülőfényképészet parancsnokságával, és az Állami Háromszögelő Hivatallal egyetértésben. A hadifelmérési keret élén - a dolog természetéből kifolyólag - csakis a háborúban e téren működött tiszt állhat, a térképészeti osztály élére pedig elsőrangú szakember kerüljön, legyen az katona, vagy polgári egyén. - " Felvetődik itt egy háborús felmérési osztag felállításának gondolata is, amely egy hadtest háborús igényeinek kielégítésére készülne fel. Ezen osztag békeidőszakban a térképezéssel összefüggő valamennyi feladat megoldását végezné. Bár a gondolat nem uj, de figyelemre méltó, hiszen az első világháborúban hasonló célzatú felmérési osztagok, sőt hadosztály, tárképnyomdák ás rotációs gépekkel felszerelt nyomdavonatok biztosították a hadsereg térképellát ásat./35/ A Vörös Hadsereg feltartóztathatatlanul haladt előre. Stromfeld "pofozógép" elmélete, amelynek lényege az volt, hogy az ellenséget váltakozó irányokban támadni, nyugtalanítani kell, eredménnyel járt. Különösen ebben az időszakban, - a csapatok térképigényének kielégitése elsődleges feladattá vált* Több eredeti dokumentum bizonyitja a térképek nélkülözhetetlenségét, illetve azok szükségszerűségét a feladatok végrehajtásához. Ez egyaránt vonatkozott a szárazföldi és légi csapatokra. Például: a keleti hedseregparancsnokság utasitja a 6. repülőszázadot, hogy - "egy gép szálljon ki azonnal Losonc-Rimaszombat—Fülek és vissza útvonalon felderítésre. Különösen fontos a Fülek-Salgótarjáni ut és vasútvonal megfigyelése." A század táviratilag jelenti, hogy a kapott feladatot nem tudja végrehajtani térkép hiányában. /3 6/ Az erre való gyors intézkedés ás térképbiztosítás a feladat eredményes végrehajtását biztosította. - A csapatok