Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.
- 211 ben csak 1919. április 26-ig állhatott fenn a proletárhatalom , a román királyi csapatok intervenciója miatt. Ilyen - az ország más részeihez mérten különösen rövid - idő alatt a község proletár vezetőinek - minden elismerést megérdemlő, hősies erőfeszítésük mellett is - számos kezdeti nehézséggel, az átmenet több problémájával me^ kellett^küzdeniük. Helyenkénti határozatlanságukat, mérsékeltebb álláspontjukat ez is, meg a község már bemutatott arculata is magyarázza. A földkérdés és a hozzá kapcsolódó mozzanatok^Mezőberényben is a forradalmi idők egyik alapvető problémáját jelentették, de az agrárproletariátus kisebb aránya miatt mégsem jelentkeztek kiméletlen élességgel. A község munkástanácsa ebben a tekintetben eléggé óvatos volt. A község határában található egyik nagyobb középbirtok felett eléggé szigorú ellenőrzést gyakorolt, az ott lévő takarmány, gabona, vetőmag, állatok stb. elszállítását a volt tulajdonosok számára nem engedte meg r A birtok helybenmaradt intézője ugyanakkor egy hétnél tovább szabotálta a cselédség már megszolgált járandóságának kifizetését. A Munkástanács három izben is határozatot hozott a cselédek érdekében, de az ügybe való közvetlen, energikus belenyúlást nem vállalta. A földkérdésben központilag tanusitott határozatlanságot, s a helyi közhangulatot látva, március 31-én a mezőberényiek sem tudtak állástfoglalni a helybeli középbirtokok sorsa ügyében. Az un. laposi uradalomban március 26-a előtt a Búza Barna-féle törvény alapján el akarták kezdeni a föld kimérését, de.a leendő juttatottak nem vittek ki elegendő karót, igy a vörösőrökkel akarták azokat megcsináltatni. Ez azt mutatja, hogy a helybeli agrár proletárokat megzavarták az események, a földet nem merték elfogadni. Április 12-én újra felmerült a Munkástanács ülésén a laposi uradalom felosztása, de ismét nem mertek dönteni benne - hiszen mostmár a központi rendelkezés ellenében kellett volna állástfoglalni. A földkérdésben mindössze 20 hold iskolai gyakorlóterületnek veteményföld céljára való kiosztását valósították meg. A március 21-e előtt elhatározott házhelyosztás megkezdése elhúzódott, még április 19-én sem indult meg. A Viharsarokban nem az volt az általános, amit Mezőberényben követtek. A községek, városok zömében határozottan a Károlyi Mihály által meghirdetett földosztás mellett voltak, s ennek hangot is adtak, a proletárhatalom ezzel ellentétes rendeletei csalódást okoztak. A Békés megyei falvak kisebb részében a szövetkezetek szervezése érdekében tettek határozott lépéseket. Mezőberényben a földkérdéssel kapcsolatban az állásfoglalás kényszere kétségkívül kisebb volt, mint másutt.
