Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.

Kun József: ÖTVEN ÉVES A HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR A Magyar Hadtörténelmi Levéltár megalakulása népünk történetének egyik jelentős állomásához, az 1918. október 3l-én győzedelmeskedett polgári demokratikus forradalomhoz kapcsolódik. A Levéltár létrehozásának terve és elképzelése visszanyúlik a forradalom győzelmét megelőző évekbe, de ennek a tervnek megvalósítását csak az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és a forradalom győzelmének eredményeként megszületett nemzeni függetlenség biztosíthatta, ötven évvel ezelőtt, 1918 novemberében a Magyar Hadügyminisztérium l/a osz\ tálya alcsoportjainak összevonása révén megszületett a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum. A kettős intézmény - a megalakulást követően - csak 3 évig működött közös igazgatás alatt, ezután hosszú időn keresztül teljesen önálló szervként végezték munkájukat. A szervezeti összekapcsolás később megismétlődött, de mind a levéltár, mind a múzeum - egymástól eltérő feladataik miatt - fennállásuk félévszázada alatt mindig egy-egy önálló szervezési egységet képeztek. Levéltárunk öt évtizedes múltjára visszatekintve, önkéntelenül felmerül a kérdés,, hogy miért ilyen későn^alakult meg ez az intézmény? Hiszen az Udvari Haditanács Levéltárát már 1711-ben felállították, s a mai osztrák Kriegsarchiv is több, mint 100 évvel előbb, 1801-ben megkezdte működését. Az ok Magyarország történelmi fejlődésében keresendő. Az az államjogi kapcsolat, amely hazánkat Ausztriához kötötte, elnyomorította még a gondolatát is annak, hogy hadtörténelmünk irásos emlékeit, tárgyi ereklyéit magyar földön gyűjtsék öszsze. A 400 éves Habsburg elnyomás minden eszközzel akadályozta a nemzeti gondolat érvényesülését, mert az már csirájában is szembenállt az un. összmonarchikus szemlélettel. Önálló magyar hadügyről pedig a négy évszázad alatt csak nagy nemzeti szabadságharcaink idején beszélhettünk. Az 1867-es kiegyezés sem hozott döntő változást. A magyar honvédság megalakulását nem követte a Levéltár megszervezése. Ezért hadtörténelmünk irásos emlékei részben az Országos Levéltárba, részben a bécsi Kriegsarchivba kerültek. Még az első világháború idején is érvényben volt az a császári és királyi rendelet, melynek alapján mind a közös hadsereg, mind a honvédség alakulatai a bécsi Kriegsarchivba küldték a működésük folyamán keletkezett hadmüveiéti és egyéb