Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.

- 195 vonuló németek 1918 nyarán hagytak hátra. Jó hatást váltott ki a vasárnapi munkaszünet elrendelése. A proletárdiktatúra a korábbi állapottal szemben lényeges előrehaladást jelentett a jegyző szerint./ll/ A Magyarbánhegyesi Munkástanács Magyarbánhegyesen 1918 őszén és 1919 tavaszán a forradalmi elemek a Földmunkások Szövetségének helyi szervezetében tevékenykedtek. A szervezet mindinkább döntő befolyást szerzett a községi ügyek irányításában. Tagjaikat beküldték a képviselőtestületbe, ahol ők voltak a forradalom harcosai. Kern csoda, hogy 1919. március 26-án a Földmunkás Szövetség közgyűlésén választották meg az elnökből és 10 tagból álló községi Munkástanácsot, a proletárforradalom helyi hatalmi szervét. A proletárdiktatúra kikiáltása előtt Magyarbánhegyesen is mindinkább érezhető volt a feszültség a forradalmi erők és a kormány politikáját követő elöljáróság, a képviselőtestület és nem utolsó sorban a Nemzeti Bizottság között. A hivatalos szervek lényeges területeken kénytelenek voltak eltűrni, hogy a tényleges hatalom a Nemzeti Tanács kezéből a Földmunkás Szövetség, kezébe kerüljön./!)/ Magyarbánhegyesen a jegyző irányitása alatt működött a Nemzeti Tanács^ amelynek megalakítását az alispán kezdeményezésére, a főszolgabírón keresztül az elöljáróság és a jegyző szorgalmazta. A Magyarbánhegyesi Nemzeti Tanács megalakulása alkalmával magában foglalta a nagyobb gazdákat, egy-két kereskedőt és iparost, tanitókat, és csak annyiban tért el összetétele a képviselőtestülettől, hogy kihagyták a földbirtokosokat. Ezt a szervezetet Magyarbánhegyesen sem tekintették a proletárok az érdekeiket képviselő társadalmi, vagy politikai szervnek. A Földmunkás Szövetségben mindinkább kialakult az a nézet, hogy a Nemzeti Tanácsot félre kell tenni és a Földmunkás Szövetségnek kell átvenni a községben a ha t a 1 ma t. A Magyarbánhegyesi Munkástanács működését 1919. március 26-tól, alakulása napjától április 27-ig, megszűnéséig ismerjük. A proletárdiktatúra kikiáltása után alakult munkástanácsot megelőzően egy Munkás- és Katonatanács létezett Magyarbánhegyesen, "árról a szervről tudjuk, hogy elnöke Laduver Péter volt, és 15 tagjának ismerjük nevét. Ennek a munkástanácsnak a tevékenységéről egyetlen jegyzőkönyv maradt fenn, amelyet 1919. március 22-én vettek fel. A négy nappal később újonnan alakult Munkástanács tagjai valamennyien tagjai voltak "az első" Munkástanácsnak is, amelynek még Zachariás Béla jegyző is tagja volt, sőt az