Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Oltvai Ferenc: A magyarbánhegyesi munkástanács: 1919. március–április / 189–204. o.

- 193 Magyarbánhegyesen eleinte ketten osztoztak a hatalmon; a községi elöljáróság és a nemzeti tanács. Már' november közepén a földműves szakszervezet, majd a munkástanács kezébe került minden intézkedési jog, és teljesen háttérbe szorult a nemzeti tanács. Ugyanakkor a községi igazgatásban az elöljáróság hatásköre kizárólag a sematikus igazgatási teendőkre terjedt. Ennek megfelelően a szervek összetétele is tükrözte a hatalomban elfoglalt helyüket. Fokozatosan került a hatalom az agrárproletárok kezébe.. A földműves szakszervezet az ő szervezetük volt, és elsősorban az ő érdekeiket képviselte. A nemzeti tanácsban viszont alig volt szavuk. De már a munkástanács a proletárok érdekeit tartotta elsősorban szem előtt. Az ipari és az agrárproletáriátus a hatalomért folytatott harcban akkor kapott világos útmutatást, amikor a Magyar Kommunisták Pártja megalakult és élére állt a harcnak. A tovább súlyosodé élelmezési viszonyok, a polgári demokratikus forradalom célkitűzéseinek elodázása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a polgári demokratikus forradalom átnőtt proletárforradalomba. A helyi kommunista pártok megalakulásáról Csanád megyében szegényesek a források. Nyoma van annak, hogy Makóról gyakran kijártak a-kommunista agitátorok a megyébe, gyűléseket szerveztek, agitáltak, útbaigazításokkal látták el a falusi proletárok vezetőit. Ezen az utón jutottak el az intézkedések a községekbe, a falusi nemzeti tanácsokba és a munkástanácsokba mind a polgári köztársaság, mind a Tanácsköztársaság fennállásának időszakában. I±®vélJ]_ári_f£rrásj}k_a^ Mind Magyarbánhegyes községben, mind a megye többi helységében a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában lefolyt eseményekre Csongrád megye szegedi levéltárában őrzött Csanád megyei alispáni, a mezőkovácsházi és a battonyai járási főszolgabírói, valamint a közigazgatási bizottsági iratok adnak elsősorban felvilágosítást. Magyarbánhegyes esetében pedig abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a járásban ez az egyetlen község, amelyiknek a munkástanácsától iratok maradtak fenn. Az egykori Csanád megye levéltárában ezenkívül csak Makó Város Munkástanácsának fondja kerülte el a pusztulást. Csanád megye alispánjának igazgatási iratai között a legbecsesebbek azok a jelentések, amelyeket a megye alis-