Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Schneider Miklós: Községi munkástanácsok Nógrád megyében 1919-ben / 181–188. o.

- 182 A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek illetve az emiitett iktatókönyv bejegyzéseinek elemzése mindenekelőtt megvilágit néhány szervezési problémát. Szines sokféleséget állapithatunk meg a tanácsok elnevezését illetően. Néhány esetben megtaláljuk a teljes, országosan is használatos elnevezést: "Munkás, Katona- és Földmives Szegények Tanácsa" /Balassagyarmat/, vagy olyan változatát, hogy "Munkások, Katonák és Pöldmives Szegények Tanácsa" /Szalmatercs/. Leggyakoribb az egyszerű "Munkástanács" elnevezés /Bércei, Diósjenő, Homokterénye, Kalló, Patvarc, Pásztó, Salgótarján, Szügy/. De előfordul "Munkás- és paraszttanács" /Kazár/, további "Falusi Tanács" /Dejtár/, valamint "Falu- és néptanács" /Homokterenye/ megjelölés is. Nincs egyöntetűség atekintetben sem, hogy a tanács végrehajtó szervét milyen elnevezéssel illetik: egyes esetekben a tanács direktóriumának, máskor a tanács intézőbizottságának, vagy csak egyszerűen direktóriumnak. Olyan különös esettel is találkozunk, hogy a községi direktórium előbb jött létre, mint a tanács, a tanácsot alakulásakor üdvözli, és felkéri a direktórium támogatására./2/ A tanácsok munkájának hatékonyabbá tétele érdekében, részben felülről, a Forradalmi Kormányzótanácstól, valamint a megyei és járási direktóriumtól kiindult kezdeményezésre, részben saját elhatározásból a helyi tanácsok különféle bizottságokat, osztályokat hoztak létre. így több helyen alakult birtokrendezo és termelést biztositó-, közélelmezési-, lakásügyi-, egészságügyi bizottság, valamint művelődésügyi, ill. közművelődési osztály./3/ Szenkivül egyes helyeken még találkozunk más bizottságokkal is, igy a diósjenői jegyzőkönyvben iskolai intézőbizottság alakulásáról értesülünk, de ugyanitt olvashatunk az egyházi alapitványi vagyonok köztulajdonba vételére alakult likvidáló bizottságról és hadisegély véleményező bizottságról is./4/ Pásztó községben az emiitetteken kivül még a termelési biztos mellé is alakitottak bizottságot és létrehoztak egy négytagú pénzügyi direktóriumot is./5/ A bizottságok működését illetően forrásanyag nem áll rendelkezésünkre, egy utalással azonban találkozunk. Az egyik községi jegyzőkönyvben a munkástanács elnöke megállapitja, hogy a járási munkástanács észrevétele szerint a bizottsági tagok nem viselik a rájuk bizott tisztséget azzal a lelkiismeretességgel, ahogyan azt a proletariátus érdekei megkivánják és igy joggal tehető fel a kérdés: "Ki fog hát a proletariátus érdekeiért dolgozni, ha maguk a proletárok nem?"/6/ Az emberi hibák kendőzetlen feltárása és jegyzőkönyvi megörökitése igen rokonszenves szinben tünteti fel a munkástanács vezetőségét. A helyi tanácsok működésének szervezési-adminisztrativ oldalát tekintve beszélhetünk még a tanácsülések gyakoriságáról és a tárgysorozati pontok mennyiségéről is. A jegy-