Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szűcs László: A Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa / 16–28. o.
- 17 lemondásával és az országgyűlés feloszlásával következett be. Ettől kezdve bizonytalanság volt az államhatalom legfelsőbb szervei körül. Szén Károlyi Mihály köztársasági elnökké történt kikiáltása sem segített. A Nemzeti-Tanács nem^pótolhatta az országgyűlést, éppen ezért folyt lázas sietséggel a választások előkészítése. A tényleges hatalmat egyre inkább a Budapesti Munkástanács gyakorolta, ez mondta ki a leglényegesebb kérdésekben a döntő szót. A helyi hatalmat is^már 1919 március elején több megyében, városban lényegében átvették a munkástanácsok. 1919 márciusára világossá vált a polgári politikusok előtt is, hogy a szervezett munkásság az egyetlen erő Magyarországon, amely a hatalmat ténylegesen kézben tartja. Ebből a felismerésből a polgári politikusok azonban csak azt a következtetést vonták le, hogy szociáldemokrata kormánynak kell alakulnia. A helyzetet azok a szociáldemokrata vezetők ítélték meg helyesen, akik csak a kommunistákkal való megegyezés alapján voltak hajlandók vállalni a kormányalakítást. így került sor 1919. március 21-én délután a gyüjtőfogházi tárgyalásra - ás megegyezésre. Ez a megegyezés volt az alapja a Tanácsköztársaság létrejöttének - s igy a Forradalmi Kormányzótanács létrejöttének is. A megegyezés alapján döntött még ugyancsak március 21-én este a Budapesti Munkástanács a proletárdiktatúra kikiáltásáról, a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesüléséről, az együttes kormányT alakításról: a Forradalmi Kormányzótanács létrehozásáról. A Forradalmi Kormányzótanács tehát a Budapesti Munkástanácstól kapta megbízását. A Forradalmi Kormányzótanácsnak tagja volt a kormányzótanács elnöke, a népbiztosok és ezek helyettesei: Elnök: Garbai Sándor. Belügyi népbiztos: Landler Jenő, helyettese: Vágó Béla. Földmüvelésügyi népbiztosok: Csizmadia Sándor, Vántus Károly, Hamburger Jenő és Nyisztor György. Pénzügyi népbiztos: Varga Jenő, helyettese: Székely Béla. Közoktatásügyi népbiztos: Kunfi Zsigmond, helyettese: Lukács György. Munkaügyi népbiztos: Bokányi Dezső, helyettese: Fiedler Rezső.