Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Bálint Ferenc: A gyulai városi direktórium története / 152–163. o.
- 156 őrzésére a "polgármes f er h. népbiztos" cimen működő Pr.Schriffert Ferenc mellé Perei András kőművesmunkást politikai biztosul rendelte ki, hogy a Tanácsköztársaság kormánya által követett irány a városi igazgatásban érvényesüljön. A városi igazga+ás ezzel a rendelkezéssel a forradalmi szervek ellenőrzése alá került, de mindaddig, mig az április 7-i választás után a Városi Direktórium meg nem alakult, a polgári demokratikus forradalom idején kialakult szervezetében és apparátussal működött. Feladatai közé tartozott elsősorban a közellátás gondjainak megoldása, ami a politikai hangulat szempontjából is igen fontos volt, ezért a közellátási hivatal vezetőjének posztjára a helyi munkásmozgalom kiváló harcosát, üundler Károlyt állították. Ezt a feladatát igen jól, kizárólag a lakosság összességének érdekében végezte. Szigorú intézkedéseket léptetett életbe a lánckereskedelem megakadályozására, a liszt, cukor, hus és tejellátás megoldására. Megakadályozta az élelmiszerhalmozást, az igásfogatok mentesítése érdekében intézkedett a luxuskocsik igénybevételére stb. Abból a tényből, hogy a Megyei Munkástanács Direktóriumának Gyula volt a székhelye, az következett, hogy igen sok olyan ügyben közvetlenül intézkedett, ami a városi igazgatás hatáskörébe tartozott volna. így például a gyulai lakásügy rendezésére biztost nevez ki,/9/, a gyulai egyházak vezetőihez a vallás szabad gyakorlása ügyében átiratot intéz /10/, a városi polgári kör termeit a munkásőrség céljára igénybeveszi/11/, a városban lévő Almássy-kastély berendezési tárgyait lefoglalja /12/, elrendeli a kórházban az egységes betegellátást /13/, a Katonatanács utján intézkedik a városban lévő fegyverek beszedésére /14/» Üzemi biztost nevez ki a 3ákésmegyei Kereskedelmi RT-hoz /15/» a városban lévő anyagkészletekből közvetlen kiutalásokat eszközöl,stb. Igen sok igazgatási feladatot old meg, de több fontos politikai jellegű kérdésben pl. a földkérdésben, a x isztviselői kar megbízhatatlan, vagy éppen ellenséges elemeinek eltávolításában nem intézkedik. Tevékenységéről 1919. április 5-én a belügyi népbiztoshoz tett összefoglaló jelentésében számol be, amelyben többek között a következőket jelenti: "Gyula rt. városban a munkás és paraszt tanács a forradalom első órájában megalakult. Tagjai az összes szakszervezetek által titkos szavazás utján választott, szakszervezetenként 2-2 kiküldött... A direktórium a munkástanáccsal együttesen, teljes harmóniában működik, A Gyulán lévő összes pénzintézeteket azonnal zár alá vette s mindegyik pénzintézet ellenőrzésére hozzáértő és megbízható elvtársat rendelt ki... Az összes olyan üzemek szocializálására, ahol 20 munkásnál több foglalkoztatik, az intézkedések azonnal megtörténtek... Gondoskodott a munkástanács és a direktórium a sajtó szociális szempontból
