Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Bálint Ferenc: A gyulai városi direktórium története / 152–163. o.

- 153 Jelentősebb gyáripari munkásság nem'volt Gyulán, mert az 1900-ban alapitott kötogyára* is beleértve, csak kisebb üzemekről beszélhetünk. Az ipari munkásság szervezkedése a Gyulai Komives és Ácssegédek Szakegyletének megalakulásával kezdődik 1902-ben, majd a vas- és fémmunkások alapítják meg helyi csoportjaikat. Megalakul a Földmunkások Országos Szövetségének gyulai csoportja is, de jelentősebb működést nem fejt ki. 1907-ben a gyulai szakszervezeti tagok száma elérte az ezret és főerejét az építőmunkások és a faipari munkások képezték, - a városban 1903-ban és 1907ben lefolyt sztrájkmozgalomban is ok voltak a kezdeményezők./^/ A gyulai szociáldemokrata pártszervezet vezetői és tagságának zöme a kisiparos rétegből kerülnek ki az I. világháború előtti időben. Legképzettebb vezetőik Dundler Károly asztalos és Grünfeld Jakab a képkeretlácgyár művezetője, majd igazgatója, akik csaknem kát évtizeden át irányítják a mozgalmat. Mindketten elméletileg képzett, nagy látókörű szocialisták, akik szervező- ás pártmunkásukat jól alkalmazzák a sajátos helyi viszonyokhoz. Jelentós szimpatizáns tömeget nyernek meg a szocialista eszméknek az iparossegédek közül és a földmunkás-napszámos rétegből, amelynek nincs hivatott képviselője és vezetője a városban. A szociáldemokrata párt működésére nem mondhatjuk azt, hogy lojális lett volna a hatalom helyi képviselőihez, de nem volt kifejezetten radikális sem, és ez a magyarázata annak, hogy az értelmiségi rétegből és a közalkalmazottak közül is sokan rokonszenveztek a szocialista eszmékkel. Ez megmutatkozott abban is, hogy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság helyi vezetői között is jelentős számban találkozunk velük. Az 1918. ok+óber 31-t követő események azt mutatják, hogy Gyulán lassúbb volt a balratolódás, a radikalizálódás éppen azért, mert a Szociáldemokrata Pártban jelentős erőt képviseltek az un. mérsékelt elemek. - A polgári forradalom hirét, a Nemzeti Tanács hatalomátvételét nagy lelkesedéssel fogadta a város lakossága, de a helyi Nemzeti Tanács csak november 4-én alakult meg, addig "egy a polgári lakosság kebeléből alakult ideiglenes végrehajtó bizottság áll permanenciában a hatóság mellett", amint azt a polgármesternek az alispánhoz tett jelentése mondja, s ez az ideiglenes végrehajtóbizottság mindent megtesz a rend megóvása érdekében. /3/ A lakosság forrongó hangulata, a hazaérkezett katonákból november 2-án megalakult Katonatanács hatása nyilvánul meg a Nemzeti Tanács ás a végleges vágrehajtóbizottság tagjainak jelölése céljából tartott népgyűlésen, amelyen a Szociáldemokrata Párt vezetői, Dundler Károly és Martos Manó, határozottan kiállnak a forradalom továbbvitele érdekében.