Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Lengyel Alfréd: Győr város és vármegye direktóriumának (intézőbizottságának) iratai / 133–141. o.

- 134 A Tanácsköztársaság gy5ri direktóriumi /intézőbizottsági/ szerveinek a fentiekben vázolt organizációs és hatásköri változásait, a megmaradt gazdag ás felbecsülhetetlen értékű anyag külsőleg, tehát irattári szempontból nem érzékelteti minden vonatkozásában /a jul,12-e utáni intézőbizottság iratanyagot pl. a direktóriumi irattár egyenes folytatásaként kezelték/. Tartalmilag azonban annál inkább, a határozatokat hozó, utasításokat és intézkedéseket foganatosító hatóságok, szervek és személyek ténykedéseiből nyomon követhetők az időközben történt strukturális és egyben hatásköri változások. Az iratanyag tulajdonképpen három fondbol tevődik össze: 1/ Gy5r város és vármegye népbiztosainak és politikai megbízóttainak /Ideiglenes Direktóriumának/ iratai. 1919.március 23-április 16. ; 2/ Győr Város és Vármegye Választott Direktóriumának iratai. 1919. április 17-julius 12.; 3/ Győr Város és Vármegye Munkástanácsi Intézőbizottsága elnökségének iratai. 1919. július 12-augusztus 6. Az első fond egy iratcsomónyi terjedelmű anyaga /segédkönyvként csak egy iktatókönyv szolgál/ a Győri Munkástanács, ill. az Ideiglenes Direktórium által kinevezett politikai megbizottak /népbiztosok/ iratait tartalmazza, valamint a direktóriumi tagoknak azon iratait, amelyek megbízotti funkcióikkal kapcsolatosan keletkeztek. Ugyancsak ebben az iratcsomóban találhatók a Tanácsköztársaság első időszakából származó felsőbb rendelkezések, utasitások, a szocializálást meginditó első intézkedések, valamint az olyan beadványok, kérelmek, amelyek intézmények vagy magánszemélyek részéről érkeztek be a Direktóriumhoz. Az anyag jelentős forrásértékéhez nem férhet kétség. Nélküle nehéz volna helyileg hitelesen rekonstruálni a proletárdiktatúra kezdeti háromhetes periódusának eseményeit, és fontosabb fejleményeit. Az itt őrzött dokumentumok igazolják, hogy a március 23-án megalakult Ideiglenes Direktórium már az első napokban - részben öntevékenyen, részben a Budapesten székelő népbiztosságok utasitására - mely kérdésekben tett intézkedéseket. Működésbe lépésének másnapján lefoglalta az egyházi kézben levő Dunántúli Hírlap nyomdavállalatát; nyilt parancsok utján hivta fel az állampénzt ár't a halaszthatatlan kifizetések teljesítésére^ a Győri Nép- és Katonatanács felügyelete alá helyezte az Észak-Magyarországi Katonai Kormány biztosságot, és vezető állásban levő tisztviselőket váltott fel olyan szakemberekkel, akik politikai beállítottságuknál fogva inkább megfeleltek a szocialista átalakulás kezdeti követelményeinek.