Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinkovich Márta: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai, 1919–1921 / 125–132. o.
- 126 A Károlyi-kormány megalakulása után mintegy 10 nappal a szerb katonai alakulatok megkezdték előnyomulásukat a Dél-Dunántúlon. November 14-én, tehát még a Magyar Népköztársaság kikiáltása előtt, elérték Pécset és attól északra vonták meg a demarkációs vonalat./l/ Baranya ás Pécs város élére kineveztek egy szerb kormánybiztos-főispánt Pandurovics László személyében. A helybeli közhivatalnokok részéről a beiktatás során tanusitott ellenállás azután alkalmat szolgáltatott arra, hogy a megye kormányzati és közigazgatási vezetőit eltávolítsák a megszállt területről. 1919. január 30-án a demarkációs vonalon túlra utasították ki a már emiitett Kerese György magyar kormánybiztost, Stenge Ferenc alispánt és Nendtvich Andor pécsi polgármestert. A kiutasitott személyek Sásdra, az egyetlen megszállás alá nem került járási székhelyre mentek át. Itt megpróbálták helyreállítani és továbbfolytatni a Magyar Népköztársaság égisze alatt a baranyamegyei közigazgatást. 1919. február 13-án Sásd község tanácstermében rendkivüli törvényhatósági bizottsági ülés + tartanak. /Az ülésen a súlyosan beteg Stenge Ferenc már nem jelent meg, tovább utazott Budapestre orvosi kezelés céljából./ Az ülés közjogi érdekessége az volt, hogy arra a csonka törvényhatósági bizottság kiegészítése céljából, a megszállás alá nem került községek 2-2 delegátusa is meghivót kapott./2/ A rendkivüli közgyűlés főfeladata az volt, hogy a közigazgatás folytonosságának fenntartására tett intézkedéseket jóváhagyja, s igy azoknak megfelelő jogi alapot teremtsen. A közgyűlés ezt a munkát el is végezte. Jóváhagyta Kerese kormánybiztos azon intézkedését, hogy az alispán teendőinek ellátásával Nendtvich Andort bizta meg /Nendtvich, hogy erre a tisztségre alkalmas legyen, megkapta a tb. főjegyzői cimet/. Tudomásul vette és jóváhagyta a közgyűlés, hogy a vármegye székhelye a kényszeritő körülményekre való tekintettel, Sásdra helyeztetett át, és utasította az alispánt, hogy mihelyt az összeköttetés a vármegye megszállt területével ismét helyreáll, az alispáni hatósági jogot a jogfolytonosság fenntartása céljából - a szerb fennhatóság figyelmen kivül hagyásával nemcsak a meg nem szállt részen, hanem az egész vármegye területén csorbítatlanul gyakorolja, illetve annak gyakorlását kisérelje meg. Erre azonban az adott erőviszonyok közepette nem került sor, a szerb hatóságok a megszállt területen nem engedtek beleszólást a kormányzati vagy igazgatási kérdések intézésébe, /Egyes esetekben később mégis sor került arra, hogy a magyar kormány gazdasági segitséget nyújtson a megszállt megyerész lakosságának./ A közgyűlés néhány közigazgatási beosztási,kérdést is rendezett. Ebben a közigazgatási formában élte át a csonka-megye lakossága az első magyar proletárforradalmat is. A Tanácsköztársaság megdöntése után a direktóriumok 3aranyában augusztus 8-án szüntették be működésüket, amikor is hivatalukat szabályszerűen átadták az ismét életbelépő, korábban működött közigazgatási szerveknek /alispáni hivatal, főszolgabírók, jegyzőségek/.
