Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kopasz Gábor: Tanácsköztársasági fondok a Baranya Megyei Levéltárban / 115–125. o.

- 119 A volt földbirtokost, haszonélvezőt, haszonbérlőt és gazdatisztet az érdekelt munkásság, cselédség, illetve azok bizalmi férfiainak véleménye alapján szocializált mezőgazdasági üzemben is megerősitették állásukban. Ügyelt a Megyei Direktórium arra, hogy a kisgazdák az aratási szerződéseket és egyéb megállapodásaikat a szocialista elveknek megfelelően kössék meg./5/ Szorgalmazta a községekben termelőszövetkezetek létrehozását, e téren azonban a Somogy megyeihez hasonló eredményeket Baranyában nem sikerült elérni. A Megyei Direktórium irányitotta a megye kulturális ügyeit és végrehajtotta a tanácsköztársasági kormánynak a kultúra területére vonatkozó rendeleteit. Baranyában is megtörtént az állam ás az egyház kettéválasztása, s a nem állami iskolák államosítása. A vallástalanitást fakultatívvá tették, a vallás magánügy lett és az egyházi alkalmazottakat kizárólag az egyháztagoknak kellett eltartaniok. A tanerőket a Közoktatásügyi Népbiztosság nevezte ki. A megye községeiben megindult az analfabétizmus elleni küzdelem; az analfabéta tanfolyamok szervezése nem kis munkát igényelt. Az iskolai és népművelési ügyek közvetlen intézői a megyei, járási és községi tanácsok művelődési osztályai voltak. Ezek munkáját támogatták a közművelődési bizottságok. A megye meg nem szállt területén az egye+len lap a M

Sásd és vidéke" volt, amelynek papirszükségletéről a Megyei Direktórium gondoskodott. A Direktórium szervezte meg május elseje első szabad megünneplését. A Magyar Tanácsköztársaság honvédelmi feladatait a Vörös Hadsereg, rendőri teendőit pedig a Vörösőrség látta el. Fölöttes katonai és rendőri szerveknek volt a feladata az egyes alakulatok szervezése, irányitása, kiképzése, fegyelmezése. ^A Hadügyi Népbiztosság gondoskodott a Vörös Hadsereg harcképes állapotban tartásáról, lószükségletérői, és ezzel kapcsolatban arról is, hogy a kisgazdáknak a mezőgazdasági munkákhoz elegendő lovuk legyen. A lórekviráló bizottságnak a községben levő katonai szolgálatra alkalmatlan lovakból ugy kellett pótolni a lóhiányt, hogy minden kisgazdának 15-20 holdig egy ló, 20 holdon felül pedig két ló álljon rendelkezésére. /6/ A helyi kívánalmakat a Megyei Direktóriumnak a Katonai-, ill. a Vörösőr Parancsnoksággal kellett közölnie. A Vörös Hadsereg kaposvári toborzó bizottsága végezte a katonai toborzást Baranyában is. A Vörös Hadsereg egységei a demarkációs vonalhoz közel fekvő helységekben, mint Abaligeten, Hetvehelyen, Komlón, Magyarszéken, Mánfán, vala-^ mint a megye ideiglenes székhelyén, Sásdon és az ezt környező falvakban: Kaposszekcsőn, Szászváron és Vásárosdombón voltak elhelyezve.