Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Hadnagy Albert: Iratok a Tanácsköztársaság történetéhez a Tolna Megyei Levéltárban / 98–115. o.

- 109 ellenőrzése, annak hatóságilag irányított fejlesztése, valamint a fölös készletek lefoglalása. Rendkívüli feladatként jelentkezett különösen a boripari üzemek, vagy más szünetelő vállalkozások üzemképessé tétele. Nem kisebb feladatot jelentett a lakosság, a hadsereg és különféle intézmények tűzifával való ellátása. E működési területre a Szociális Termelés Népbiztossága végül is külön faipari biztost volt kénytelen idehelyezni. A különféle rekvirálások, amennyiben összefüggtek a szocializált javakkal, szintén nehéz helyzet elé állították ezt az ügyosztályt. Részt kellett vennie a hitfelekezeti vagyonok likvidálására alakított bizottságok munkájának ellenőrzésében is. Feladata teljesítésében később segítségére volt az ipari és termelési tanács megalakítása. Részt vett a hatósági cipőüzemek szervezésében, a simontornyai bőrgyár üzemeltetésének biztosításában és egy uj bőrkikészítő üzem létrehozására irányuló kísérletben. Reá nehezedett a dohányelosztás szabályozása során felmerült sok panasz orvosolása is. Végezte a szocializált kastélyok nem mü érté kii használati bútorainak kiutalását. Végezetül ráhárult a szocializálások alkalmával előfordult helyi túlkapások jóvátétele is. Közellátási ügyosztály Az akkori idők kormányzatának egyik legsúlyosabb feladatát az ország közellátása képezte. Az ország helyzete ebből a szempontból eléggé közismert. A rendkívüli viszonyok közepette nem meglepő, hogy az intézett ügyiratok számát tekintve ez az ügyosztály végezte a leghatalmasabb munkát. A vámkeresménynek az ügyosztály rendelkezése alá való helyezése a közellátás számára ugyan aránylag szilárd bázist biztosított, de ezt annyi oldalról támadták igényekkel, hogy valóban nehéz feladat volt okosan ás célszerűen intézkedni. Nem volt olyan község a megyében, amelynek ne lettek volna ilyen vagy olyan ellátatlanjai, ne szenvedtek volna liszt, gabona és egyéb termények hiányában. Ezen túlmenően is a sótól a gyufáig, a liszttől a zsírig és a ruházat mindenféle fajtájáig nagy nélkülözések közepette élt a megye lakosságának igen jelentékeny része. Fadd község tanácsa a 6015 lakos közül 3200 ellátatlant jelentett be. Sokszor szinte órákon és perceken belül kellett intézkedni, hogy a nélkülöző lakosság a közellátás veszélyeztetésével ne elégítse ki önmagát önhatalmúlag ugy, ahogy az. adott körülmények között tehette, vagy amiként a nélkülözések okozta szenvedélye hajtotta. A közellátási ügyosztály működése alapján meg lehet állapítani, hogy feladatát rendkívüli nehézségek közepette öntevékenyen, jól oldotta meg. Fennmaradt iratanyaga minderre számos bizonyítékot szolgáltat. Működésének néhány főbb jellemvonását szükségesnek vélem ismertetni.