Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Lengyel Alfréd: A Győr-Moson megyei nemzeti bizottságok iratanyaga / 76–93. o.

I - 77 Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak 1944 karácsonya előtt kiadott nyilatkozata, amely felölelte a,Függetlenségi Front teljes programját, a nemzeti bizottságok korábbi kizárólagos hatalmi jogkörét megszüntette,,A kormánynyilatkozat a széles nemzeti összefogás fontos láncszemeiként méltatta a, nemzeti bizottságokat de helyüket már a testületi Önkormányzatok, érdekképviseletek és szakszervezetek, mellett je^ lölte ki.. Ez elvileg annyit jelentett* hogy a nemzeti bizottságok ettől kezdődően csak-a kormány által meghatározott teltek közt folytathatták hatalmi és igazgatási tevékenysé*güket*, Hangsúlyozni kell, hogy ezek a megszorítások gyakori latilag nem léptek érvénybe, mivel .a közigazgatás ideigle** nes rendezéséről szóló 14/1945* sz» kormányrendelet január' 4**én történt kiadása idején még a felszabadult országrészekben is csak szórványosan alakulhattak meg az önkormányzati testületek, a reakciós erők belső támadásai pedig gyors és határozott cselekvést követeltek. Jóllehet az emiitett rendelet külön kiemelte,, hogy a nemzeti bizottságok az uj autonóm szervek létrehozását kö*~ vetően ne illeszkedjenek bele a közigazgatás organizmusába, hanem mint politikai•szervek folytassák kezdeményező és ellenőrző munkájukat, a nemzeti bizottságok az adott körülmények között gyakorlatilag továbbra is szinte töretlen hatalmi súllyal tartották kezükben az irányítást és végrehajtást a felmerülő^helyi-ügyek és problémák minden területén. Tevékenységi hatókörük a későbbi hetek és hónapok folyamán a helyzet következtében inkább még megnövekedett és teljesen., indokoltan, hiszen működésük fontosságát a lassan meginduló élet világosan és követelőén igazolta. A Győr-Mo'aon megyei nemzeti bizottságok feltárt iratanyaga e népi forradalmi szerveknek éppen ezt az időszakát tükrözi vissza* A' Függetlenségi Frontban tömörült helyi demokratikus pártok és a szakszervezetek nem is késlekedtek^sokáig. A Wehrmaoht utolsó, menekülésre kényszeritett utóvédjeinek távozása

1 után, a tizedik napon Győrött már megalakult a városi nemzeti bizottság. Az események történelmi hűségéhez „hozzátartozik az is(s erre a bizottság első jegyzőkönyve igen értékes utalásokat tartalmaz)* hogy ez a megalakulás nem folyt le simán* vita nélkül* A koalíción belül ugyanis bizonyos érdekellentétek álltak fenn az egyes pártok között és ezek mindannyiszor—előtérbe léptek* illetve éreztették visszahatásaikat* valahányszor személyi kérdésekben, betöltendő pozíciók ügyé-* ben kellett dönteni* Közismert tény, hogy,Győr városa volt korábban a szociáldemokraták egyik fellegvára s igy ők sem-