Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: A Milánói Állami Levéltár / 775–783. o.

- 777 fontosabb állagok iratai ezek közé tartoztak, igy a bombák inkább csak az egykorú segédkönyvek nagy részét hamvasztották el. A levéltár hungarica-inak kibányászása Lombardia Habsburg uralom alóli felszabadulása után vett lendületet* Néhány emigráns honvédtiszt, elsőnek Mircse János, lankadatlan szorgalommal másolta le a milánói levéltárak magyar vonatkozású okleveleit és iratait. Mircse Milanói Magyar Okmánytára önállóan nem látott ugyan napvilágot, de másolatainak jelentős része megjelent a Magyar Diplomáciai Emlékek az Anjou-korból c. kiadványsorozat I-III. köteteiben, a XV.század második felére vonatkozó anyagát pedig a Magyar Diplomáciai Emlékek Mátyás király korából c. forráskiadvány I-IV.: kötetei tartalmazzák. Amikor Mircse 1868-ban Velencébe költözött át, munkatársa, Grafberger Ferenc egy ideig egyedül folytatta még az anyaggyűjtést. Miután azonban a Tudományos Akadémia az általa lemásolt követ jelentésekről megállapította, hogy egészükben nem tekinthetők magyar vonatkozásuaknak, hosszabb időre abbamaradt a munka. Csak amikor Cantu a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét 1885-ben a levéltárában található magyarországi vonatkozású iratokra felhivta, másoltatta le azokat az Akadémia Történettudományi Bizottsága. A milánói másolatokat ma is az Akadémia őrzi. Egy részük megjelent Berzeviczy Beatrix— okmánytárában./4/ Néhány magyar kutató a felszabadulás óta is járt Milánóban, de leginkább az ottani Museo del Risorgimento levéltárában végezték kutatásukat. Az Országos Levéltár Filmtárának az általam hozott néhány filmkockán kivül a Milánói Állami Levéltár anyagából nincsenek filmfelvételei. Hungarica-gyüjtés szempontjából a Milánói Állami Levéltár középkori anyaga az elődök által jórészt letarolt terület. Bár nem lenne felesleges a régiek által lemásolt oklevelekről is filmfelvételeket készittetni, ez nem számitható a sürgős feladatok közé. Egy tömegben csak az "Archivio Ducale" 640-646. raktári egységei /Milánóban ezeket a tékákat M

cartella"-knak nevezik/ tartalmaznak magyarországi vonatkozású forrásanyagot. A jelzett cartellák az "Albánia, Slavonia e üngheria" sorozatot tartalmazzák, bennük a magyarországi anyag az albániaitól általában külön van választva. Évenkénti csoportosításban-: , r 1452 és 1535 közötti iratokat, s néhány keltezetlen iratot találunk itt, elsősorban a Hunyadiak politikai levelezését a Sforzákkal, és a milánói herceg magyarországi követének Maffeo de Treviglionak jelentéseit urához /néhányat chiffrirozva/, valamint Oillei Frigyes majd Dirik sziavon bánok néhány levelét. A két ország további sorsának viszontagságai nem tették lehetővé a korábbihoz hasonló jellegű dipolomáciai kapcsolatok fenntartását. Ennek megfelelően az ujabbkori forrásanyagban nagyobb tömegű és elsőrendű fontosságú magyar vonatkozású forrásanyagot nem találunk. A "Fondo Potenze estere