Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Degré Alajos: A norvég levéltárügyről / 756–760. o.
- 757 1914-ig a levéltárt a s tort ing /országgyűlés/ házában őrizték, akkor kapták meg levéltár céljára egy bank épületét, amelyet azóta a levéltár rég kinőtt. A levéltár raktári szűkössége miatt szóba sem jöhetett, hogy az országos levéltár üzemek, vállalatok iratait is begyűjtse. Dániában már létrehoztak egy gazdasági levéltárat, Norvégiában még nem. A felépítendő uj országos levéltár tervezésénél 5000 folyóméter helyet szánnak a begyűjtendő vállalati levéltáraknak. Egyelőre ennek előkészítésére külön bizottságot szerveztek, a Magánlevéltárak Bizottságát, melynek jegyzője az Országos Levéltár' egyik levéltárosa. Ez a bizottság most veszi jegyzékbe a cégek és családok magánlevéltárait, jegyzékbe foglalva azokat az adatokat, amiket a feltett kérdésekre a levéltár-tulajdonosok meg tudnak és akarnak adni. Tanácsokat is ad e bizottság a levéltár kezelésére, rendezésére, leltározására. A magánlevéltárak ellenőrzése eddig még egyáltalában nem történt meg. Több vállalat szívesen leadná régibb iratait. Minthogy ezek megőrzésere az Országos Levéltár most nem vállalkozhat, más intézményeknél helyezik el. Több nagy hajózási vállalat régebbi levéltárát őrzi a " Technikai és Hajózási Múzeum, másokét a Bergeni Múzeum, de van néhány vállalati levéltár az Oslói Egyetemi Könyvtárban is. Van egy ezüstbánya, melynek 300 évre visszamenő iratai több mint 200 folyómétert tesznek ki. A családi levéltárak iránt nagy az érdeklődés. Ilyeneket az Országos Levéltár is őriz, szám szerint 250-et. Családi levéltár alatt azonban egész mást értenek, mint nálunk. Nagybirtokosság ugyanis legfeljebb a dán unió korában volt, de akkor sem alakultak a hegyes, nehezen művelhető norvég tájakon igazi nagybirtokok. Ezek birtokosai Dániában maradtak, 1821-ben törvénnyel el is törölték a nemességet. Az érdekes családi levéltárakban tehát inkább a XVIII.század végétől kezdve Írók, művészek, politikusok, közéleti férfiak irathagyatékát, levelezését őrzik. Ezek legtöbbje igen kicsi» de van olyan, még most rendezés alatt álló családi levéltár is, amelyet 30 ládában vettek át. 1814-től 1905-ig az ország perszonálunióban lévén Svédországgal, nemcsak Norvégiában működtek szakmai /közoktatási, ipari, kereskedelmi stb./ département-ek, és^1840től külön Revisjonsdepartement, melyek utóbb minisztériumokká illetve állami számszékké alakultak át, de Stockholmban, a király székhelyén is volt egy norvég Statsekretariat, melynek iratait 1905 után Stökholmból vették át. Mindezeket jó rendben, a mi repertóriumainkhoz hasonló leltárak alapján kezelik.
