Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1967-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 720–731. o.

- 721 ­Farkas Gábor: Politikai és gazdasági viszonyok Fejér megyében a kiegyezés korában /Fejér Megyei Szemle 1967/ . A tanulmány első részében a szerző a megye gazdasági viszonyairól nyújt áttekintést. Megállapitja, hogy Székesfe­hérvár nagymultu kisipara, valamint a megyében a paraszti há­ziipar - a főváros nagyipari termékeinek a városba áramlása következtében - a század közepén kezdett elsorvadni. A mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme nem volt egyenletes. Néhány nagybirtok kimagasló eredményeket ért el, de^ez nem volt általános. A paraszti lakosság vékony rétege előnnyel lábalt ki a földtehermentesitéssel járó bonyodal­makból, de kb. egyharmad része törpebirtokos, zsellér-nap­számos és mezőgazdasági cseléd maradt. A nagybirtokokon is­meretlen fogalom volt a munkaerőfelesleg, hisz munkaalkalom bőven akadt,-de a munka ellenszolgáltatása jobbára csak ter­mészetbeniekben történhetett. Divik a ledolgozás módszere, a szakmánymunka és a kisbérié ti rendszer. A hatvanas évek egésze mégis társadalmi elégedetlen­ségben telt el. Gyakori az adómegtagadás, az úrbéri elkülöní­tés nyomán támadt lázongás, valamint a hatóságok elleni erő­szak, sőt a kirendelt karhatalom ellen a tömeges szembeszál­lás is. Ugyanekkor természeti csapások is érik a megye népét. Ilyen szociális helyzet kisérte az alkotmányos küz­delmeket és a kiegyezési tárgyalásokat is. Csak ezeknek a té­nyeknek a felderítésével lehet megérteni a nép közönyét a ki­egyezési problémák iránt. A kortársak nem egy esetben meg is jegyezték* hogy amikor a kiegyezési tárgyalások megindultak, akkor a nép szociális elesettsége a legmélyebb volt, és ezál­tal a politikai élet kevésbé érdekelte. A politikához értő volt kis- és középnemesség a megyei közéletben kivánta meg­találni számitásait, 1867-re megteremtődött a mágnások, a volt közép- és kisbirtokos nemesség érdekszövetsége, amelyet Deák képviselt. Amig 1861-ben még 48-as alispán ül a megyei közigazgatás el­ső tisztviselőjének székében, addig 1867-ben már az uj nem­zedék foglalja el nemcsak a főtisztviselői állásokat, hanem a megye összes hivatalnoki állásait is..Az uj generáció már megértette az idők szavát, amelyet saját jól felfogott érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents